Kezdőlap | Hirek > Dél-Bácska és Szerémség > Előadás Temerinben a Nemzeti...

Előadás Temerinben a Nemzeti sorskérdéseinkről

A Nemzeti sorskérdéseink elnevezésű előadássorozat temerini találkozóján dr. Márai Géza agrármérnök, egyetemi docens Nemzeti sorskérdéseink címmel, ft. dr. Harmath Károly OFM ferences pap, egyházi cikkíró, szerkesztő, műfordító A délvidéki egyházak hozzájárulása az anyanyelv és a nemzeti öntudat megőrzéséhez (1920-tól napjainkig) címmel, Foltán László olimpiai bajnok kenus pedig szintén Nemzeti sorskérdéseink címmel tartott előadást.

A program szervezője a Vajdasági Magyar Civil Szövetség volt a Temerini Kertbarátkör közreműködésével. A rendezvény támogatója a magyarországi Százak Tanácsa közhasznú egyesület.

Dr. Márai Géza előadását három szóban foglalta össze: környezet, táplálkozás, egészség.

Mit rontottunk el a környezetben? Hogy jelenik ez meg a táplálkozásunkban? És hogyan veszélyezteti egészségünket? Hogy ez mennyire tartozik a nemzeti sorskérdéseinkhez? A talaj a központi helyzetben lévő kincsünk. A termőföldnek van mitikus ereje, egy nemzet legnagyobb értékét jelenti. Így a talaj, a termőföld is sorskérdéseinkhez tartozik – mondta az előadó. – A környezetünk változása sok területen sok szempontból érzékelhető: gépesítés, technika vívmányai, klímaváltozás. De én most nem erről akarok beszélni, hanem a termőföld vegyi anyagokkal való tönkretevéséről. Kialakultak az óriási műtrágyagyárak, növényvédőszer gyárak és a nagy területeken való gazdálkodás. Ez indította el a tömeges, de silány minőségű élelmiszerek termelését. A környezet savasodik, a talaj, a vizeink, a szervezetünk is. A Kárpát-medencét három hatás éri. Az egyik a nyugati területekről jövő sok kénnel, nitrogénnel, foszforral terhelt savas eső hatása. A savasodás másik forrása a műtrágya, a sok gyomirtó szer, növényvédő szer. Ezek bomlásterméke savas jellegű. A harmadik forrás pedig a kommunális szennyezések. A mosogatószer, mosópor például foszforsav hatóanyagú, a foszfor pedig erősen savasító hatású. Amikor ez a csatornába kerül, akkor erős savasodó tényezőt engedünk ki. Persze azt nem tudjuk elkerülni, hogy mossunk, hanem azt kellene megoldani, hogy ez a kiengedett anyag ne a környezetet szennyezze. Mi történik az elsavasodott területeken? Mi változik meg az itt termelt élelmiszerekben? Az értékes kálcium, magnézium, vas, mangán, cink kiürül a termőtalajból. Megváltozik az ásványianyag tartalom. Felborult a talajok tápanyagot szolgáltató képessége. A növény, az élelmiszer sem lehet így vitamindús.Tönkretettük a környezetet és ezzel megjelentek a hiányok az élelmiszerekben, és ez persze az egészségünkre is kihat, hiszen tünkretettük az élelmiszereinket. Például a csontritkulás és a környezet elsavasodása kapcsolatba hozható. A 60-as évekhez képest majdnem tízszeresére nőtt a csontritkulásos betegek száma. És nem csak az időseknél probléma a csontritkulás, 10-15 éves gyereknél is megjelenik, a gyerekek 66 százaléka nem kapja meg a napi szükséges kálciummennyiséget.

Ft. dr. Harmath Károly az egyház magyarságot megtartó erejéről beszélt. Az első világháború után újjá kellett szervezni az egyházi életet vidékünkön, az új egyházi egységek élén nem magyar emberek álltak. Ugyanez történik a második világháború után, nincs magyar püspök, holott a hívek nagy százaléka magyar volt. Ilyen környezetben nőttek fel a generációk. Nagy előrelépés volt mindezek után a magyar püspök. Az egyházban fontos az anyanyelv használata, fontos, hogy az igét anyanyelvünkön halljuk, az ember az istent elsősorban anyanyelvén tudja imádni. Az előadó a Hitélet folyóiratról is beszélt. Mint mondta, nagy segítség volt ez is a magyarság megőrzésében. Ma már van rendszeresen vallási műsor is, a médiában is meg tud jelenni az egyház.

Senki sem ér el magyar nyelven annyi embert, mint az egyház – hangsúlyozta ft. dr. Harmath Károly. 

Foltán László olimpiai bajnok kenus előadásában arról beszélt, hogy mi a sport szerepe a családban.

A családok ma sok problémával küzdenek, ezek behatárolják a sportolási lehetőségeket. Viszont gyaloglásért nem kell elmenni drága fitness terembe a futópadra, hiszen ingyen túrázhatunk is a természetben. A sport lényeges eszköze a testi és szellemi fejlődésnek. Ha a család támogatja a sportot, akkor az pozitívan vissza is hat a családra. A sport olyan, mint az életen át tartó tanulás: mindig kell! Edzett testben lesz edzett a lélek – mondta az előadó és felhívta a figyelmet a szülői példamutatás fontosságára.

Tápai Renáta