Kezdőlap | Hirek > Délvidék > A hitben való közösség legyen...

A hitben való közösség legyen benned hatékony…

Vajdaság legnagyobb vallási magyar civil szervezetének, a Keresztény Értelmiségi Körnek 2015-ös évi szerteágazó tevékenységéről. (1. rész)

A Keresztény Értelmiségi Kör, amint az előző években, úgy 2015-ben is tovább folytatta az előadások szervezését Vajdaság településein. A múlt évben összesen 59 előadást tartottak a szervezet aktivistái 23 KÉK helyi csoportban. Januárban két, februárban 9, márciusban 10, áprilisban 7, májusban 8, júniusban pedig 6 településen szervezett előadást a KÉK. A két hónapos nyári szünetet követően folytatódott a terepjárás, így szeptemberben egy előadást tartott a civil szervezet, majd októberben 4, novemberben 7, és decemberben 5 alkalommal szervezett előadást a KÉK.

A múlt évben kilenc egész napos program is várta az érdeklődőket. Ezeket a rendezvényeket egyértelműen a tömegesség jellemezte, miután mindegyiken több mint száz résztvevőt jegyeztek.

 Február elején a mostoha időjárási viszonyok ellenére is nagysikerű, Vajdaság egész területéről nagyszámú érdeklődőt vonzó előadásra került sor. Az érdeklődés elsősorban a Hitismereti Nap témájának tudható be, hiszen a II. Vatikáni Zsinat jubileumi évében a KÉK felvállalta a négy nagy konstitúcióval kapcsolatos előadások megszervezését, Hitismereti Napok keretében. Méltó volt, hogy a dokumentumok feldolgozását a Liturgikus konstitucióval kezdte a szervezet, amit a zsinati atyák elsőként fogadtak el a 16 kiadott dokumentum közül. Az előadók ft. Szakály József szabadkai plébános, a liturgia magisztere és ft. Kara Nándor tornyosi plébános voltak. A jelenlevők három előadásban ismerkedhetek meg a konstitúció előzményeivel, hallhattak a hívek aktív részvételéről a liturgiában, valamint a konstitúció jelenéről, vagy ahogyan Szakály atya nevezte, a reform reformjáról. Az összejövetel záróeseményeként a megjelentek lelkiekben gazdag szentmisén vehettek részt a Jézus a munkás tiszteletére szentelt szabadkai templomban. A szentmisét ft. Kara Nándor tornyosi és ft. Szemerédi Pál magyarcsernyei plébános közösen celebrálta, míg a zenei szolgálatot Szakály József kertvárosi plébános vállalta, ezzel is illusztrálva a zsinat első dokumentumának gyakorlati megvalósítását. Mert azt a szakemberek és az elemzők is többször hangsúlyozzák: a II. Vatikáni Zsinat megújította a liturgiát.

Március elején a KÉK nagyböjti lelki napot szervezett az óbecsei Szent Antal Plébánián. A megváltásunk ünnepére lélekben készülők számára ft. Pósa László tartott előadást, és paptársaival együtt biztosított gyónási lehetőséget. Keresztutat imádkoztak a résztvevők, majd szentmisén vettek részt. A lelki napra Vajdaság 13 településéről több mint száz érdeklődő érkezett. Ugyanebben a hónapban Nagykikindán a Szent József lelkigyakorlatos házban az isteni kinyilatkoztatásról dr. Horváth Endre csonoplyai plébános, a Teológiai-Katekétikai Intézet titkára tartott előadást a KÉK Hitismereti napján. Témája a Dei verbum (dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról), a II. Vatikáni Zsinat dokumentuma volt, határozat, amelyet VI. Pál pápa 1965. november 18-án hirdetett ki és a zsinat egyik legfontosabb dokumentuma. Az előadó három részre osztva a témát a következő összefoglaló címekkel mutatta be: Egzegétikai és patrológia alapvetés. A Dei verbum konstitúció előzményei; Isten szerető párbeszéde népével; A Dei verbum fontosabb pontjai. A konstitúció hatása és utóélete.

Június elején a Keresztény Értelmiségi Kör évi közgyűléssel egybekötött Barátkozási Napot szervezett a Domus Pacis közösségi házban, ahova a vajdasági KÉK tagok mellett a magyarországi (budatétényi és kunszentmártoni) Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagjai, és kolozsvári vendégek is érkeztek. A több mint százharminc résztvevő számára a nap sajátos szentmisével kezdődött a közösségi ház udvarában. A szentmisét, ft. Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános, kanonok, Szőcs Csaba paptestvérével együtt mutatta be.  A júniusi Barátkozási napon évi közgyűlést is tartott a civil szervezet.

Július végén a KÉK szervezésében Doroszlón megtartott nyilvános Hitismereti Napon mintegy száz résztvevő a Szent János lelkigyakorlatos házban az egyház és a mai világ viszonyáról elmélkedett dr. Osztie Zoltán atyával, a KÉSZ országos elnökével, egyben a budapesti Belvárosi Főplébánia plébánosával. A nap szentmisével kezdődött, amelyet ft. Verebélyi Árpád mutatott be. Utána a doroszlói kegyhelyről tartott rövid ismertetőt. Osztie Zoltán atya előadását Gaudinum et spes címmel a II. Vatikáni Zsinat ötven éve kiadott dokumentumai nyomán három téma köré fonta: Öröm és remény; Az új evangelizáció résztvevői; A „világért”, de nem a „világból” címmel. „Kívánom, hogy a KÉK és KÉSZ az új evangelizációban betöltse a maga prófétai szerepét kiemelt igényességgel visszatérve a tiszta forráshoz, mindenekelőtt Krisztushoz, ezt adja meg nekünk az irgalmas Isten”– fejezte be gondolatébresztő előadását Osztie Zoltán atya.

Augusztus végén Szent Ágostonnak, a Keresztény Értelmiségi Kör védőszentjének, az ókor kimagasló egyháztanítójának ünnepét minden évben más helyszínen ünnepli meg a tagság, 2015-ben Kúlán jöttek össze a KÉK-esek. A mintegy száz (szabadkai, magyarcsernyei, kisoroszi, nagykikindai, törökbecsei, óbecsei, verbászi és kúlai) érdeklődőnek ft. Juhász György esperes, kúlai plébános, a KÉK védőszentjéről, Szent Ágostonról szólva beszélt édesanyja Szent Mónika életéről és az ima értékéről. György atya a mélyen megélt ima fontosságáról, jelentéséről és jelentőségéről, annak üzenetéről is beszélt. A továbbiakban az egybegyűltek meghallgathatták Vojcsina Krisztina és Krisztián vetítéssel egybekötött élménybeszámolóját a Međugorjei Ifjúsági Találkozóról.

A szeptember végi Hitismereti Napon a Domus Pacis lelkigyakorlatos házban dr. Harmath Károly OFM, az Agapé Kiadó alapítója és igazgatója, a KÉK alelnöke tartott Dogmatikai konstitúció az Egyházról címmel, három részből álló előadást. Az előadó az egyházképről, annak misztériumáról, a laikusok szerepéről az egyházban, az életszentségről, és a püspöki kollegialitásról szólt elemzően és részletesen.

November derekán az irgalmasság szent évének előzeteseként szervezett Biblia Napot a Keresztény Értelmiségi Kör Óbecsén. Erőszak és irgalom a Bibliában, címmel a Gyulafehérvárról érkezett ft. dr. Oláh Zoltán kanonok, szentírástudomány-professzor tartott előadást a több mint 130 résztvevőnek, akik Vajdaság tíz településéről utaztak a Tisza-menti városba. Az előadó először arról az erőszakról szólt, amelyet a felületes szemlélők az úgynevezett átokzsoltárokban vélnek felfedezni. Ezután az érem másik oldalát világította meg, amely az Egyiptomból való kivonulás kapcsán az erőszakkal teli oldalt mutatja be, majd az Erdélyből érkezett professzor arról az irgalomról szólt, amely a Szentírásban szerepel, mégpedig Ózeás jövendölése kapcsán. Néhány nappal később Egy csónakban evezünk címmel szervezett kerekasztal beszélgetést a Keresztény Értelmiségi Kör a Vajdaságban működő vallási, egyházi civil szervezetek, egyesületek, tömörülések képviselői részvételével. Az ilyen jellegű civil tömörülés közül kilenc képviselője jelent meg a szabadkai összejövetelen, majd a tartalmas megbeszélést követően négy pontba foglalták össze a közös teendőket a résztvevők. Mindenekelőtt egy állandó levelezőlista létrehozását beszélték meg, amelynek segítségével a kommunikáció, a programegyeztetés, a közös munka könnyíthető meg. Megállapítást nyert az is, hogy a kilenc civil szervezet számíthat egymásra a szakember-cserét, a szervezést, a szakmai tevékenységet illetően. Közösen és egymást segítve – elsősorban a Mária Rádió nyilvánosságát felhasználva – még nyitottabbá, ismertebbé, széleskörűbbé kívánják tenni a munkájuk előkészületeit és eredményeit, továbbá a közös pályázati lehetőségekkel is élni kívánnak a jövőben.  November végén nagysikerű könyvbemutatót tartott a KÉK Szabadkán, majd Óbecsén. A kecskeméti születésű, ma a római Pápai Magyar Intézet rektora, pápai káplán és egyháztörténész msgr. dr. Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733–1784) című könyvével ismertették meg a szép számú érdeklődővel.

December elején Adventi Lelki Napot szervezet a Horgos melletti Domus Pacis lelkigyakorlatos házban a civil szervezet. A több mint százhúsz résztvevőnek, akik vajdaság 15 településéről érkeztek mgr. Szakály József, a szabadkai Jézus a munkás templom plébánosa, a KÉK alelnöke tartott elmélkedéssorozatot Serkenj lelkem, mély álmodból címmel. A karácsonyra való lelki felkészülést az adventi szentgyónás elvégzése segítette, négy atya közreműködésével.

A statisztikai adatok szerint 2015-ben a következő helyi csoportok voltak aktívak: Bácsföldvár, Bácsgyulafalva, Bezdán, Csantavér, Csóka, Doroszló, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Nemesmiletics, Királyhalma, Kishegyes, Kisorosz, Kispiac, Kúla, Magyarcsernye, Óbecse, Orom, Oromhegyes, Szabadka, Szilágyi, Tiszaszentmiklós, Törökbecse és Törökkanizsa. Azokon a településeken élők, amelyek a fenti felsorolásban nem szerepelnek, jelentkezhetnek az iroda telefonszámán: 024/552-539, vagy a 064/1-5678-47-es mobilszámon, illetve az email címünkön: kek@tippnet.rs. Ismét csak az adatok alapján a múlt évben a bánsági helyi csoportokban továbbra is jelentősen nőtt a tagság létszáma. Természetesen Bácskában is vannak erős helyi csoportok, de a civil szervezet nagyon szeretné, ha a Tisza menti bácskai települések, illetve Zombor és környéke is társulna a KÉK törekvéseihez és céljai megvalósításához.

A fentiekből leszűrhető, hogy az elmúlt két évben elsősorban azokra a helyi csoportokra összpontosított a szervezet, ahol működő, aktív elnökség van. Azoknak a helyi csoportoknak egy részét pedig, ahol még nincs elnökség, átszervezték regionális csoportokká. Ez annyit jelent, hogy minden kedvezményük megmarad és a KÉK által rendezett előadásokat szervezetten látogathatják a településükhöz legközelebb eső aktív csoportnál. A KÉK tagjai Vajdaság 45 településén élnek, és mintegy ötszázan vannak.

A Keresztény Értelmiségi Kör, belépve működésének tizenharmadik esztendejébe, továbbra is Vajdaság legnagyobb vallási magyar civil szervezete, és területileg is legjobban fedi a magyarlakta településeket. Tevékenységét igyekszik úgy szervezni, hogy minél szélesebb körben megszólíthassa a vajdasági magyar embereket, mind az értelmiségieket, mind a többi értelmes embert, aki hitbeli tudását bővíteni, gazdagítani szeretnék.

A KÉK munkájának eredményeiről folyamatosan tájékoztatja is a közösséget, 2015-ben is alig múlt el hét, hogy tevékenysége, megmozdulása kapcsán ne szerepelt volna a KÉK a vajdasági, vagy határon túli magyar sajtóban, legyen az világi vagy vallási jellegű folyóirat, hetilap, napilap, rádió, televízió, illetve országos, tartományi, regionális vagy helyi nyomtatott és  elektronikus hírközlő eszköz.

 

KÉK