Kezdőlap | Hirek > Délvidék > „Minden forrásom belőled fakad” ...

„Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7)

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jelmondatának jegyében telt a KÉK Barátkozási Napja a Domus Pacisban

Szabadtéri szentmisével kezdődött a Keresztény Értelmiségi Kör hagyományos Barátkozási Napja. Az orgona helyett a madarak éneke szólt, a tömjént pedig a virágzó fák és a vadvirágok illata helyettesítette a Horgos melletti Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Ház udvarában. A mintegy száz résztvevő, akik Vajdaság 15 településéről, illetve a találkozó vendégei a KÉK partnerszervezetének, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége jánoshalmi és a budafok-budatétényi csoportjának képviselői, valamint a horvátországi Karancsról érkezett református testvérek, talán éppen ennek a különleges szentmisének köszönhetően az összejövetel első percétől nagyszerűen érezték magukat.

A szentmisét ft. Richter Mátyás, jánoshalmi káplán vezette, aki szentbeszédében Szent Pál missziós útjáról szólva emelte ki, hogy a Krisztusban való hit, mindenkit egybe gyűjt, még akkor is ha kulturális sokszínűség, gondolkodási sokrétűség is jellemzi a mai társadalmat. Külön hangsúlyozta, hogy a kulturális sokszínűségben a katolikus hit egységet tud teremteni. Mert hitünk óvja a kulturális értékeinket. Az atya ezután emlékeztette a résztevőket arra az útra, amelyre Szent István indított el bennünket. Neki köszönhetjük azt az alapot, ami a mai napig megtart bennünket. Közben arra figyelmeztetett, hogy a nyitottságunkat meg kell őriznünk, annak érdekében, hogy minél több embert össze tudjunk gyűjteni Istennél. Éppen ezért minden embernek - kulturális gyökerein keresztül - át kell éreznie az evangélium üzenetét. Ennek befogadása hozza létre a közösséget, amely mindenkor az igazságon, a nyíltságon alapszik – hangsúlyozta az atya.  Majd hozzátette, hogy egyetemességet viszont csak Krisztus tud adni, ami az igazságban van. Igazi nyitott közösséget tudunk létrehozni, egyéni keresztény értékekkel őrizni azt és így tudjuk Krisztust magunkra ölteni, amihez erőt és segítséget a Szentlélektől kapunk, üzente a szentmise résztvevőinek Richter Mátyás atya.

A szentmisét követően Szabó Károly, a Keresztény Értelmiségi Kör elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd a Domus Pacis vezetője, Harmath Károly OFM szólt a Barátkozási Nap résztvevőihez. A ferences atya elmondta, hogy nagy szeretettel fogadják be KÉK rendezvényeit, így a hagyományos Barátkozási Napot is, amely a civil szervezet tagjai mellett, mindig sok érdeklődőt vonz és ennek a rendezvénynek köszönhetően is a Domus elérte a célját: az oda érkező emberek a béke otthonára lelnek, hogy mélyebb találkozást éljenek meg Istennel.

A találkozó előadással folytatódott. A jánoshalmi vendég Richter Mátyás atya,Szent Jusztinosz és az Eucharisztia címmel beszélt a keresztény filozófus, vértanú életéről és munkásságáról. Így a hallgatóság megtudta, hogy Jusztinusz a második évszázad legelején született egy pogány, római származású család gyermekeként a szamáriai Szikemben. Gyerekkorában pogány bölcseleti iskolákban tanult szülei szellemiségének hatása alatt. Ezekben az iskolákban tanított tanokban nem találta meg a maga igazságát, ezt kereste folyamatosan és végül a kereszténységben találta ezt meg. Saját szavaival: „Az egyedül megbízható és igaz filozófia”. A szent rengeteget írt a keresztény vallás védelmében. Az őskeresztény szentmise folyamatát is leírta egy apologetikában. Ez a művelt laikus a keresztény istentiszteletről adott közléseivel nagy érdemeket szerzett az egyházi élet fejlődésében egészen a jelen korig. Jusztinusz leírja a keresztelés, az Eucharisztia és a vasárnap megünneplésének rítusát. Az őskeresztény liturgiának ezzel a megbízható, legrégibb leírásával az Egyház olyan okmányt tart a kezében, amelynek segítségével állandóan fölülvizsgálhatja és rendezheti legfontosabb kultikus szokásait, emelte ki az előadó. Majd elmondta még, hogy Jusztinusz ezen írásaiban világos tanúságot tesz arról a hitről, hogy Krisztus valóságosan jelen van az eucharisztikus adományokban. A Párbeszéd a zsidó Triphonnal című művében kifejti, hogy az Eucharisztia a pogány filozófusok óta vágyott - lelki - áldozati adomány, amelyben a megtestesült Logosz önmagát adja egyetlen elfogadható áldozatul, amikor imával és hálaadással megülik szenvedésének emlékezetét. A lelki áldozati adománynak ez a fogalma, amely meghalad és fölülmúl minden pusztán anyagi áldozatot, a szentmise római kánonjába is belekerült. Jusztin, a filozófus-vértanú a II. század kereszténységében egy egészen új embertípust testesített meg. Az atya azt is elmondta, hogy Jusztinusz írásai maradandó értékűek. A hellenista és zsidó világban Jusztinosz előtt nem lehetett ilyen nyílt beszédet hallani keresztény szájból. Modern egyháztörténészek ezért joggal mutatnak rá arra, hogy Jusztinuszban a korabeli Egyház életereje öltött testet. A II. század többi nagy embere arra szorítkozott, hogy az érintetlen hitletéteményt megőrizze és továbbadja. Jusztinusz új lehetőségeket keresett, hogy a Krisztusba, az egész emberiség Üdvözítőjébe vetett hitet közelebb vigye zsidó és pogány kortársaihoz. Az előadó szólt Jusztinosz megtéréséről, majd részletesen ismertette tanítását az Eucharisztiáról és befejezésként az eucharisztikus étel lényegéről.

Az előadást követően és a közösen elfogyasztott ízletes ebéd után a Barátkozási Nap vendégei üdvözölték a jelenlévőket. A jánoshalmi KÉSZ csoport vezetője, a KÉSZ Országos Elnökségének tagja, Csizovszki László többek között elmondta, hogy szívesen jöttek a délvidékre együtt tölteni egy tartalmas napot a partnerszervezet, a KÉK tagjaival. Ezután részletesen beszámolt a jánoshalmi csoportról és egész éves tevékenységükről, valamint terveikről.

Nt. Hajek János, református lelkész a horvátországi Karancsról érkezett három képviselővel együtt, aki elmondta, hogy vannak magyarok azon részén Horvátországnak, ahonnan érkeztek, de kevesen. A vajdasági, bácsfeketehegyi származású lelkész elmondta, hogy a 90-es évek háborúja nagyon megtizedelte a magyarokat, elmondása szerint 3200 magyarról tudnak és lelkészként sokkal több temetésen szolgál, mint esküvőn, keresztelőn. Nagyszámú a magyarok elvándorlása Horvátországban is és nemcsak a magyar fiatalok mennek el. Azt viszont nagy megelégedéssel mesélte el, hogy a több mint 200 éves karancsi templomot magyar, német és horvát állami segítséggel sikerült szépen felújítaniuk.  A KÉK tagjai nagy együttérzéssel és örömmel fogadták a horvátországi magyar testvéreket.

A Budafok-Budatétényről érkezett KÉSZ csoport elnöke, Ambrus Károly nagy szeretettel és régi ismerősként üdvözölte a KÉK Barátkozási Napjának résztvevőit. Az elnök röviden ismertette csoportjuk tevékenységét, majd tárogató játékával kápráztatta el a találkozó résztvevőit. Először csak félénken, de azután már bátran együtt is énekelt mindenki a tárogató gyönyörű hangjával.

 Az összejövetel az ilyenkor szokásos KÉK évi közgyűlésének megtartásával zárult.

A Barátkozási Nap résztvevői, mielőtt sok kellemes emlékkel és szép találkozóval gazdagodva, haza indultak annak a kívánságuknak adtak hangot, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló, de gyakoribb találkozókat remélnek a magyarországi és a horvátországi vendégekkel

 

(KÉK)