Kezdőlap | Hirek > Délvidék > Ördögbőr kalózkapitány diadala

Ördögbőr kalózkapitány diadala

A XVII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál második, adai elődöntőjéről

Szikrázó napsütésben érkeztek a versenyzők a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezésében megrendezett XVII. Vajdasági Suliszínház Fesztivál második elődöntőjére, amelyet március 24-én az adai színházteremben tartottak meg.

Ezúttal négy iskola színjátszó együttese mutatkozott be. Valamennyi népes, jól felkészült és lelkes gárdával érkezett. A szereplőkről szinte sugárzott, hogy nem a kényszer, nem csupán a kötelességérzet, hanem valódi lelkesedés hajtja őket. Jól megrendezett, pergő ritmusú, felkészülten előadott és nagyon látványos jelenetekkel szórakoztatták a – természetszerűen – főként kortárs közönségüket.

Elsőként az adai Cseh Károly Általános Iskola színjátszó csapata mutatkozott be. Drubina Orsolya rendezésében Zalán Tibor A rettentő görög vitéz című mesejátékát mutatták be. Csoportvezetőik Göblös Csernai Edit és Raffai Klára voltak. Tulajdonképpen a görög mítoszokból ismert rettenthetetlen hős, Thészeusz sikertörténetét mutatták be, mégpedig – nem kis meglepetésre – úgy, hogy minden hőstettét más-más diákszereplő arathatta le! Felnőtté válásakor édesanyja, Aithra egyiküket vezeti el a sziklához, ahová Aigeusz, az édesapa a kardját és a saruját rejtette el. Neki sikerül a később róla elnevezett sziklát nagy nehézségek árán elmozdítania (remek rendezői ötlet volt, hogy az erőszaknak sokáig látványosan ellenálló „szikla” gyermektestekből állt össze) és alóla a kardot és a sarut megszereznie. A nagy erejű, de kissé bugyuta „buzogányos” Korunétészt már egy másik Thészeusz szedi rá és győzi le. Az Alvilági Disznón, akit nem fog a kard, ravaszul egy kőhajítással már egy harmadik Thészeusz győzedelmeskedik. Szkirónt (Zalán darabjában Alvilági Roppant Teknős névre hallgat, és egy nevetésre ingerlő jókora fehér zománclavórt tart kitartóan a feje fölé), aki a gyanútlan utazókat lábmosatási ürüggyel taszítja le a tengerbe, egy negyedik Thészeusz küldi maga helyett a halak közé. A titokzatos, életveszélyes labirintusból viszont, ahol sikerül a roppant erejű szörnyet, Minótauroszt legyőznie, a szerelmes Ariadné bűvös fonalával már az ötödik Thészeuszt menekíti ki. A rendező szerint a cél az volt, hogy minél többen élhessék bele magukat az eszével és erejével minden akadályt és ellenséget legyőző hős szerepébe. Így történt, hogy a zsűri – Takarics Róbert fő szervező és író, valamint Jódal Rózsa író – nem is egy, hanem két Thészeusz-szereplőt jutalmazhatott a jó, átélt alakításért és szép beszédért járó dicsérő oklevéllel: Tóth Dalmát és Gordos Áront. Merthogy az egyenjogúság jegyében a darabban fiú és lány Thészeuszok váltották egymást sikerrel. Egyébként A rettentő görög vitéz jelmezei olyan mutatós tógáktól fehérlettek, s olyan „görögös” hajpántoktól ezüstlöttek, hogy az együttes elnyerte az elődöntő legszebb, legsikerültebb jelmezeiért járó díszoklevelet. Ezt a jelenetet, akárcsak a többit is, egy háromtagú zenekar kísérte Tóth Szilárd, Lengyel Zsolt és Kohlmann Dávid összetételben.

Az adai Cseh Károly Általános iskola kihelyezett törökfalui tagozata Raffai Klára tanárnő rendezésében az Ördög Ödön igazságot tesz című jelenettel mutatkozott be. Mint kiderült, ez a csoport életében először lépett színpadra, s mindjárt nagy merészen saját dramatizációval! Sőt. Az Ördög és a földesúr című mesébe saját, a világról alkotott (bíráló) véleményüket is beleszőtték, méghozzá sok humorral és leleménnyel. S úgy játszottak, hogy közben ragyogott az arcuk az elégedettségtől és az alig titkolt örömtől. Nem lehetett vita tárgya, hogy ők sikeres dramatizációjukért jutottak megérdemelten dicsérő oklevélhez, ráadásul két szereplőjüket – Pataki Bettinát és Kocsis Kingát – is díjazták.

Az oromhegyesi Arany János Általános Iskola Mézengúzok csoportja Medgyesi D. Anđelka és Bicskei Angéla rendezésében Medgyesi D. Anđelka Világgá megyek című jelenetével mutatkozott be. Meggyőzően tárta elénk a szomorú valót: A gyerekek úgy érzik, hogy a felnőttek, szülők és tanárok, jobbára a saját „nagyon fontos dolgaikkal” vannak mindig elfoglalva, s nem játszanak, foglalkoznak velük eléggé. Ők meg nagy magányukban legszívesebben világgá mennének! Egyikük meg is kérdezi: „Tanárnő, maga olyan kedves. Miért nem mosolyog többet?” Látványos volt és meggyőzően komor a fekete esőköpenyes, esernyős együtt menetelésük, majd a jelenet végén felszabadult, reménykedő együtt játszadozásuk. Ők összjátékukért részesültek dicsérő oklevélben.

A hajdújárási és noszai Hinga Művelődési Egyesület Szemfüles nevet viselő színjátszó csoportja az Adamik Zsolt Ördögbőr grófja – rettentő kalózmesék című műve alapján, Drubina Orsolya rendezésében színre vitt Ördögbőr című jelenetével aratott osztatlan és viharos sikert. A színen egy hatalmas, zöld zománcos kádban a Kisfiú (Nagy Albert) heverészik duzzogva, mert nem akaródzik neki megfürdeni. Édesapja (Rácz Edvárd) türelmesen győzködi, majd izgalmas mesélésbe fog. Kalózmeséket elevenít fel, amelyeket ők ketten, Huszka Dániellel, Huszka Dianával és Milánkovics Emesével együtt, akik felváltva alakítanak kalózokat, polgármestert, cápa-titkárnőt (!) és másokat, kardot kötnek, fél szemükre fekete ragtapaszt illesztenek, kitűzik a kádra a kalózok jókora halálfejes fekete lobogóját, és izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokat élnek át együtt. Addig-addig, míg a Fiú bele nem törődik, hogy édesapja megfürdesse, sőt a haját is lelkiismeretesen, jól beszappanozza és megmossa. A bírálóbizottság végül ezt a jelenetet találta a legsikeresebbnek, „legütősebb”-nek, s juttatta tovább a gálára. Ezért a rendezéséért Drubina Orsolyát illeti a dicsérő oklevél. A nyolcadikos Rácz Edvárd pedig meggyőző és árnyalt színészi alakításáért nyert dicsérő oklevelet. Átvételekor szabályos kis beszédet mondott. Elmondta, hogy már hatéves, vagyis óvodás kora óta rendszeresen szerepelget, s a színjátszást szívügyének tekinti. Mindenkinek, aki ehhez bármi módon hozzásegítette, köszönetet mondott. Szabályos köszönőbeszéd volt, akár egy Oscar-díj átadásakor. Meg is lepődtünk, meg is hatódtunk. Először éltünk át ilyesmit. De azon is, hogy a díjazott tulajdonképpen szerény volt, s őszintén bevallotta, életében ez az első díj, s hogy szívből örül neki.

Sikeres, bensőséges találkozó volt ez az adai elődöntő. Elégedetten, szeretettel búcsúztunk egymástól.

 

Forrás: Magyar Szó