Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > A hangszeres népi zene mesterei

A hangszeres népi zene mesterei

Csaknem negyven éve működik a topolyai Csörgő citerazenekar – Számos elismeréssel és díjjal jutalmazták a munkásságukat – Az idén nekik ítélték a Bodor Anikó-díjat

Húros népi hangszerünk, a citera, negyven-ötven évvel ezelőtt igen népszerű hangszer volt, hiszen a falvakban, a tanyavilágban nagyon ritka volt az a ház, amelyben nem volt legalább egy ilyen hangszer. A családokban pedig egy-két ember rendszerint értett is a citera megszólaltatásához, ha nem is mesteri fokon, de legalább annyira, hogy egy házi bálban el lehetett rá táncolni. Napjainkban azonban egyre kevesebben érdeklődnek iránta, és még kevesebben vannak azok, akik meg is tudják szólaltatni.

A topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ berkein belül működő Csörgő citerazenekar már majdnem negyven éve működik. A több mint három évtizedes fennállása alatt többször változott a zenekar felállása, változott a tagság is, de a mai napig fennmaradt, hogy életben tartsa a népi hangszeres zenét és ennek hagyományát.

A Csörgő citerazenekar 1979 májusában alakult meg. Kezdetben, az Iparos Egyesületben, majd a Petőfi-brigád emlékkórus keretein belül működött. A Csörgő nevet 1980-ban vette fel a zenekar, és a Testvériség-Egység Művelődési Egyesület részeként működött, egészen a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ megalakulásáig.

A zenekar egykori alapítói közül Faggyas József mind a mai napig aktív tagja a Csörgőnek. Rajta kívül a jelenlegi felállásban Sörfőző Szűgyi Judit, Sörfőző Andor, Hézső Zsolt, valamint a jelenlegi vezető, Kelemen Zsolt alkotják a zenekart. A Csörgő múltjáról Faggyas József mesélt:

– A zenekar hivatalosan 1979-ben alakult. Akkor rajtam kívül Bencsik Károly, Sihelnik István, Bábi Mihály, Németh István és Hajnal Mihály alkotta a zenekart, mi voltunk az alapító tagok. A saját házamnál jöttünk össze, és citerázgattunk. Nem voltunk már éppen fiatalok, ötven év körüliek voltunk mindannyian. Engem választottak meg zenekarvezetőnek, mert én már ötéves korom óta citerázok, legalább nyolcvan éve. Az alapítást követő két-három évben tizenkét tagot számlált a zenekar. Tíz-tizenkét évig működött így a Csörgő. Közben fiatalok tanításával is foglalkozni kezdtünk. Sajnos legtöbbjüknek nem volt elég kitartása, és abbahagyták a citerázást. Emellett a zenekar jelenlegi tagjai is bekapcsolódtak a citerázásba, és, bár néhány évig másfelé tevékenykedtek, végül belőlük került ki a Csörgő jelenlegi tagsága. Többfelé voltak fellépéseink. Sok szemlére jártunk, és rádiófelvételeink is készültek. Az egyik legjobb citerazenekarként tartottak számon bennünket. 1981 óta rendszeresen részt vettünk a Durindón is. Abban az évben, mikor a zenekar a harmincöt éves jubileumát ünnepelte, egy CD-t is megjelentettünk. Én öt éve adtam át a vezetést Kelemen Zsoltnak.

Sörfőző Szűgyi Judit a Csörgő citerazenekar egyetlen női tagja, aki amellett, hogy citerán játszik, énekel is a zenekarban. Emellett a Cirkalom táncegyüttesben is aktívan szerepet vállal.

Kitől vetted át az énekesi posztot, és hogyan tudod megoldani azt, hogy a Kodályon belül a tánc és ének mellett a citerázásra is jusson idő?

– A Csörgő citerazenekarban sokáig Kisimre Szerda Anna énekelt. Ő két éve adta át nekem a stafétát. Azóta, amellett hogy citerázok, én vagyok a Csörgő énekese is. A Cirkalomban való jelenlét mellett citerázok és énekelek, amihez arra van szükség, hogy jól be tudjam osztani az időmet – válaszolta Sörfőző Szűgyi Judit.

Vannak esetleg olyan gyerekek, fiatalok, akik utánpótlásként szóba jöhetnek, vagy csatlakozhatnak a zenekarba?

– Valahogy úgy alakult, hogy mi nemcsak a Csörgő citerazenekarban vagyunk aktívak, gyerekcsoportokat is vezetünk. Az, hogy jelenleg nincs utánpótlásunk, egyrészt az időhiány következménye. Másrészt anyagi háttere is van a dolognak. Utánpótlás-zenekart akkor tudunk majd csinálni, ha meglesznek hozzá a megfelelő feltételek, és elsősorban hangszereket is biztosíthatunk. A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központnak új elnöksége van, melynek vannak erre irányuló tervei. Úgy gondoljuk, hogy szeptembertől változni fog a dolog, és lesz lehetőség „utánpótlás kinevelésére” – válaszolta Sörfőző Andor.

A Csörgő citerazenekar egyik tagja, Hézső Zsolt, tizenegy éve vesz részt a zenekar munkájában. A többiekkel ellentétben ő nem topolyai. A próbákra, fellépésekre Zentáról utazik. Elmondása szerint a barátság hozta Topolyára, és a citera marasztalta. Őt arra kértem, meséljen egy kicsit a Csörgő zenekar repertoárjáról.

– A repertoárunk elsősorban helyi népdalokra épül. Bodor Anikó mondta mindig, hogy előbb a sajátunkat tanuljuk meg, csak aztán menjünk másfelé. Mi megfogadtuk ezt, és a szakmailag felettünk lévők szeretik is, hogy mi megpróbáljuk autentikusan előadni azt, ami a miénk. Persze, azért vannak „kilengéseink”, a CD-n is volt gyimesi, valamint kis-magyarországi tájegység is előfordult, amit feldolgozunk, de zömmel a Délvidék dalaiból építkezünk – mondta el Hézső.

– Fontos hozzátenni, hogy azon kívül, hogy a saját tájegységeink népzenei anyagát dolgozzuk fel, arra is ügyelünk, hogy a repertoárunknak meglegyen a dinamikája. Nem játszunk tizenöt-húsz perces blokkokat, mert tudjuk, hogy a mai emberek a pörgősebb dolgokat jobban kedvelik. Tudunk egyórás koncertet adni úgy, hogy nem három-négy számot játszunk le, hanem valójában egy teljes CD-nyi anyagot, több blokkot, ami közben van tánc is, vagyis a hallgatóság nem unja meg a műsort – fűzte hozzá Sörfőző.

Szó esett a CD-ről, amely a zenekar fennállásának harmincötödik évfordulójára készült. Várható egy újabb lemez a jövőben?

– Természetesen vannak terveink erre vonatkozólag, de még pontosan nem tudjuk, mikor állunk elő egy újabb lemezzel. Annyi biztos, hogy a tervezett CD anyagát is leginkább vidékünk dalai fogják alkotni, tarkításként esetleg egy-két más tájegységről származó dallal – árulta el Hézső Zsolt.

Kelemen Zsolt tizenhárom évesen kezdett citerázni. Első mestere a Csörgő egyik alapító tagja, Sihelnik István volt. A népzene és a citera szeretete, valamint a kitartás vitte odáig az akkor tizenhárom éves fiút, hogy napjainkban a patinás múlttal rendelkező Csörgő citerazenekar vezetője legyen.

Mint az sokak számára ismert, a Csörgő citerazenekar fennállása alatt számos népzenei szemlén vett részt, és számos elismerésben részesült. A nem régiben lezajlott Durindón pedig nem kis elismerésben lehetett része a zenekarnak, ugyanis a szakmai zsűri a Csörgőnek ítélte a Bodor Anikó-díjat. Mit kell tudnunk erről a díjról? – kérdeztem a zenekar vezetőjét, Kelemen Zsoltot.

– 2010-ben történt az a sajnálatos dolog, hogy Bodor Anikó eltávozott az élők sorából. Az ezt követő évben a Durindó és Gyöngyösbokréta Fesztivál tanácsa úgy döntött, hogy ezentúl minden évben a Durindón a legkiemelkedőbb együttesnek ítéli oda a Bodor Anikóról elnevezett díjat, amelyet a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alapított 2011-ben. Ezt az elismerést olyan együttesek, illetve szólisták kapják meg, akik huzamosabb ideje minőségesen ápolják a vajdasági, délvidéki magyar népzenét. Az idén ránk esett a szakmai bizottság választása, ami sokat jelent számunkra, és nagyon örülünk neki. Azon vagyunk, és azon leszünk, hogy a Csörgő citerazenekar a továbbiakban is hű maradjon ehhez a díjhoz – mondta Kelemen.

A topolyai Csörgő citerazenekarnak ezúton is nagy szeretettel gratulálunk a díjhoz!

Forrás: Magyar Szó