Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Kalocsa-Bácsi Érsekség...

Kalocsa-Bácsi Érsekség könyvbemutatóján Szabadkán és Óbecsén

A Keresztény Értelmiségi Kör könyvbemutatót szervezett a Városi Könyvtár dísztermében november 24-én. A könyvbemutatón Dr. Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása a Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején című könyvét ismertették.

A könyvből kiderül a kevésbé ismert történelmi tény, hogy a török hódoltságot követően a kalocsai érsekségnek meghatározó szerepe volt a társadalmi, irodalmi, kulturális és oktatási megújulásban. Ebben a korban nem volt lényeges a nemzeti hovatartozás, a két Patachich is egyszerre tartotta magát horvátnak és magyarnak. A könyvből megismerhetjük az egyházi intézmények újjászervezését, felépítését is. Képet kapunk a lelkipásztorkodás fejlődéséről, a plébániákról, változásokról, az egyházmegye újjászületéséről. A könyv hiánypótló munka és jelentős történelmi érték. A szerző, Dr. Tóth Tamás egyháztörténész jelenleg a Római Pápai Magyar Intézet rektora.

A könyvbemutatón bevezetőt mondott Dr. Orcsik Károly szilágyi plébános, utána mons. Beretić Stjepan székesegyházi plébános rámutatott egyes eseményekre, melyek meghatározóak lettek a kalocsai egyházmegyében. A könyvből részleteket olvastak a Paulinum Gimnázium tanulói Lipót Tamás, Oros Mihály és Mikes Norbert. A könyvbemutató társalgással és agapéval zárult.

 

KÉK

 


A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása

Könyvbemutató Óbecsén

 

Ft. Dr. Tóth Tamás kötete: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733-1784) címmel a Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében a zsúfolásig megtelt óbecsei Than Emlékházban november 25-én került bemutatásra. A könyvet paptestvérei, ft. Dr. Orcsik Károly szilágyi plébános és ft. mgr. Szakály József szabadkai-kertvárosi plébános méltatták. A rendezvény házigazdája és moderátora Szilágyi Edit, a KÉK alelnöke volt. A kötetből részleteket Szabó Károly, a KÉK elnöke és Szabó Hangya Teréz, a KÉK alelnöke olvastak fel.

A szerző, Dr. Tóth Tamás 1976-ban született Kecskeméten. Teológiai tanulmányait Veszprémben, Szegeden, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként Rómában végezte. 2002-ben Kalocsán szentelték pappá. Káplánként szolgált Kiskunfélegyházán, majd Soltvadkerten. 2004-től tart kurzusokat a szegedi teológián. 2006-ban egyháztörténelemből szerzett doktorátust a Pápai Gergely Egyetemen. 2007-től már az apostoli nuncius titkára volt Budapesten. 2011-ben kinevezték a Pápai Magyar Intézet rektorává. Több egyháztörténeti tárgyú publikáció szerzője. 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2013-ban pápai kápláni címmel tüntették ki. Bemutatásra kerülő könyve, amelyen kb. tíz évig dolgozott, a Szent István Könyvhétre jelent meg, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány és a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár kiadásában.

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papja volt. Mindig érdekelte a történelem, ezen belül az egyháztörténet, így a téma szinte rátalált, kutatni kezdett – mondta bevezetőjében Dr. Tóth Tamás. Az érseki kastély falán lévő táblaképek közül az egyik a kalocsai főszékesegyházat, a másik a kalocsai érseki rezidencia építését ábrázolja. A feliraton ez áll: Istennek és a papságnak. Alatta két másik kép van: a kalocsai érsekeket, Patachich Gábort, illetve Patachich Ádámot ábrázolják. Ezek a motívumok ihlették a szerzőt, és ez került könyvének címlapjára és a hátlapjára is.

 A történelem néha pozitív értelemben is ismétli önmagát

A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye területe az 1526-os mohácsi vereséget követően az Oszmán Birodalom uralma alá került, a vidék a sorsfordító időkben sokat szenvedett, és a háborús korszak végére szinte elnéptelenedett. A Habsburg Monarchia részeként, a 18. századi Magyarországon így teljes megújulásra volt szükség, melyben az egyházmegye szervezete, intézményei és közösségei nemcsak vallási-, hanem gazdasági-, politikai- és kulturális téren is meghatározó szerepet játszottak. A reformok iránti elkötelezettség és hősies tettrekészség két emblematikus alakja volt Kalocsán Patachich Gábor (1699–1745) és másodunokaöccse, Patachich Ádám érsek (1716–1784).

A török időben minden elpusztult. Gazdag vidék volt a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye apátságokkal, kolostorokkal, településekkel, legalább 300 katolikus plébániával. A török hódoltság alatt ez eltűnt. Az egyházmegyének egy 1733-as összeírás szerint 15.000 katolikus lakosa volt. Az egész egyházmegyében – a ferenceseket leszámítva – tíz pap szolgált. A témával kapcsolatban, Patachich Gábor 1738-ban az uralkodónak a következőt írta: „senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni”. Ennek nyomán újra kezdtek építkezni. Nem csoda hát, ha a szerző mind jobban megkedvelte és kutatni kezdte a témát, amely sok új adatot tárt elé.

Fél évszázad alatt hatalmas változások történtek. Erről a majdnem fél évszázadról szól a könyv, amely a két Patachich érsek életén keresztül mutatja be a megújulási folyamatot.

A könyv szerzőjének összegzése szerint a két kiemelkedő személyiség, Patachich Gábor és Patachich Ádám „életükkel tettek tanúságot Krisztusban való hitükről és az egyház iránti buzgóságukról, még ha különbözőképpen is. Mindketten művelt, az új iránt fogékony egyháziak voltak, akik bátran szembeszálltak a kihívásokkal, és mindketten, ha más módon is, de maradandó értéket teremtettek, így példaként tekinthet rájuk a ma embere is.”

A számok tükrében a folyamat úgy alakult, hogy 1733-ban 17 plébániája volt az egyházmegyének 10 egyházmegyés pappal, 1784-ben viszont már 72 plébánia 150.000 katolikus hívővel. Hihetetlen energia volt az akkori és ottani emberekben. Ez a példa hitet, reményt, erőt adhat azoknak, akik tenni szeretnének jelenünkért és jövőnkért. A történelem néha pozitív értelemben is ismétli önmagát.

A kiadvány hatalmas levéltári kutatómunka eredménye

A könyvet értékelve ft. Dr. Orcsik Károly szilágyi plébános osztotta meg gondolatait a kiadványról, amely hatalmas levéltári kutatómunka eredménye. A kalocsai főegyházmegye levéltára mellett, értékes dokumentumokat ismerhet meg az olvasó: a vatikáni titkos levéltárnak, a római kori levéltárnak, a horvát állami levéltárnak, a zágrábi érseki levéltárnak, a magyar nemzeti levéltár országos levéltárának és az osztrák állami levéltárnak anyagából talál adatokat. A gazdagon illusztrált könyv tudományos alapossággal, stílusában nem csak a téma kutatóihoz szól, hanem az egyháztörténelem és a művészettörténelem iránt érdeklődő igényes közönséget is megcélozza.

Ft. Dr. Tóth Tamás kötete: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején (1733-1784) címmel a Keresztény Értelmiségi Kör szervezésében a zsúfolásig megtelt óbecsei Than Emlékházban november 25-én került bemutatásra. A könyvet paptestvérei, ft. Dr. Orcsik Károly szilágyi plébános és ft. mgr. Szakály József szabadkai-kertvárosi plébános méltatták. A rendezvény házigazdája és moderátora Szilágyi Edit, a KÉK alelnöke volt. A kötetből részleteket Szabó Károly, a KÉK elnöke és Szabó Hangya Teréz, a KÉK alelnöke olvastak fel.

A szerző, Dr. Tóth Tamás 1976-ban született Kecskeméten. Teológiai tanulmányait Veszprémben, Szegeden, majd a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként Rómában végezte. 2002-ben Kalocsán szentelték pappá. Káplánként szolgált Kiskunfélegyházán, majd Soltvadkerten. 2004-től tart kurzusokat a szegedi teológián. 2006-ban egyháztörténelemből szerzett doktorátust a Pápai Gergely Egyetemen. 2007-től már az apostoli nuncius titkára volt Budapesten. 2011-ben kinevezték a Pápai Magyar Intézet rektorává. Több egyháztörténeti tárgyú publikáció szerzője. 2012-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, 2013-ban pápai kápláni címmel tüntették ki. Bemutatásra kerülő könyve, amelyen kb. tíz évig dolgozott, a Szent István Könyvhétre jelent meg, a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány és a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár kiadásában. 

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papja volt. Mindig érdekelte a történelem, ezen belül az egyháztörténet, így a téma szinte rátalált, kutatni kezdett – mondta bevezetőjében Dr. Tóth Tamás. Az érseki kastély falán lévő táblaképek közül az egyik a kalocsai főszékesegyházat, a másik a kalocsai érseki rezidencia építését ábrázolja. A feliraton ez áll: Istennek és a papságnak. Alatta két másik kép van: a kalocsai érsekeket, Patachich Gábort, illetve Patachich Ádámot ábrázolják. Ezek a motívumok ihlették a szerzőt, és ez került könyvének címlapjára és a hátlapjára is.

A történelem néha pozitív értelemben is ismétli önmagát

A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye területe az 1526-os mohácsi vereséget követően az Oszmán Birodalom uralma alá került, a vidék a sorsfordító időkben sokat szenvedett, és a háborús korszak végére szinte elnéptelenedett. A Habsburg Monarchia részeként, a 18. századi Magyarországon így teljes megújulásra volt szükség, melyben az egyházmegye szervezete, intézményei és közösségei nemcsak vallási-, hanem gazdasági-, politikai- és kulturális téren is meghatározó szerepet játszottak. A reformok iránti elkötelezettség és hősies tettrekészség két emblematikus alakja volt Kalocsán Patachich Gábor (1699–1745) és másodunokaöccse, Patachich Ádám érsek (1716–1784).

A török időben minden elpusztult. Gazdag vidék volt a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye apátságokkal, kolostorokkal, településekkel, legalább 300 katolikus plébániával. A török hódoltság alatt ez eltűnt. Az egyházmegyének egy 1733-as összeírás szerint 15.000 katolikus lakosa volt. Az egész egyházmegyében – a ferenceseket leszámítva – tíz pap szolgált. A témával kapcsolatban, Patachich Gábor 1738-ban az uralkodónak a következőt írta: „senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni”. Ennek nyomán újra kezdtek építkezni. Nem csoda hát, ha a szerző mind jobban megkedvelte és kutatni kezdte a témát, amely sok új adatot tárt elé.

Fél évszázad alatt hatalmas változások történtek. Erről a majdnem fél évszázadról szól a könyv, amely a két Patachich érsek életén keresztül mutatja be a megújulási folyamatot.

A könyv szerzőjének összegzése szerint a két kiemelkedő személyiség, Patachich Gábor és Patachich Ádám „életükkel tettek tanúságot Krisztusban való hitükről és az egyház iránti buzgóságukról, még ha különbözőképpen is. Mindketten művelt, az új iránt fogékony egyháziak voltak, akik bátran szembeszálltak a kihívásokkal, és mindketten, ha más módon is, de maradandó értéket teremtettek, így példaként tekinthet rájuk a ma embere is.”

A számok tükrében a folyamat úgy alakult, hogy 1733-ban 17 plébániája volt az egyházmegyének 10 egyházmegyés pappal, 1784-ben viszont már 72 plébánia 150.000 katolikus hívővel. Hihetetlen energia volt az akkori és ottani emberekben. Ez a példa hitet, reményt, erőt adhat azoknak, akik tenni szeretnének jelenünkért és jövőnkért. A történelem néha pozitív értelemben is ismétli önmagát.

A kiadvány hatalmas levéltári kutatómunka eredménye

A könyvet értékelve ft. Dr. Orcsik Károly szilágyi plébános osztotta meg gondolatait a kiadványról, amely hatalmas levéltári kutatómunka eredménye. A kalocsai főegyházmegye levéltára mellett, értékes dokumentumokat ismerhet meg az olvasó: a vatikáni titkos levéltárnak, a római kori levéltárnak, a horvát állami levéltárnak, a zágrábi érseki levéltárnak, a magyar nemzeti levéltár országos levéltárának és az osztrák állami levéltárnak anyagából talál adatokat. A gazdagon illusztrált könyv tudományos alapossággal, stílusában nem csak a téma kutatóihoz szól, hanem az egyháztörténelem és a művészettörténelem iránt érdeklődő igényes közönséget is megcélozza.

Ft. mgr. Szakály József atya a szertartások szempontjából elemezte a kötetet. Külön említette a kalocsai főegyházmegye ezzel kapcsolatos rendelkezéseit, amelyek részletesen szerepelnek a könyvben. A szerző kutatómunkájáról szólva kiemelte, hogy miközben az egyházi intézmények – a papnevelde, a székesegyház, a főszékeskáptalan – újjászervezését, felépítését vizsgálta, a lelkipásztorkodás fejlődéséről, a plébániák helyzetéről, változásairól, az egyházmegye újjászületéséről gyűjtötte az adatokat, egészen közel került a főegyházmegye déli területeihez is.

Az előadó végül magyarázatot fűzött a könyvhöz mellékelt illusztrációkhoz és a térkép-mellékletekhez is.

A nagy érdeklődést kiváltó könyvbemutató a megjelentek kérdéseivel, alapos válaszokkal, és szerény agapéval zárult.

 

Szilágyi Edit