Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Közép-bácskai vadászkalandok

Közép-bácskai vadászkalandok

Környezetvédelemről és vadgazdálkodásról a Topolyai Téli esték keretében

Talán nem istentől való vétek, ha ki merjük jelenteni, hogy az állatokat mindenki szereti. Gyermekkorában mindannyiunkkal megesett, ha szüleinkkel, nagyszüleinkkel utaztunk valahova, és azok az autóbusz vagy a vonat ablakából kipillantva valamilyen vadállatra lettek figyelmesek, legyen az nyúl, fácán, de mindenekelőtt őz, nem mulasztották el, hogy a mi figyelmünket is felhívják erre a nem mindennapi jelenségre. A csoportokba verődött őzek, a zöld vetéseken futkározó nyulak, bokorból kiröppenő fácánok feledhetetlen képet tudnak nyújtani, viszont abba senki sem gondol bele, hogy e látvány nem magától értetődő, és kemény munka van a mögött, hogy még napjainkban is részesülhetünk benne.

A Topolyai Téli Esték rendezvénysorozat e heti felvonásában Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök, az Arcus Környezetvédő Egyesület titkára tartott előadást, amelynek címe Vadászmese volt. A helybeli Művelődési Házban megtartott rendezvény Miklós Csongor bevezetőjével kezdődött, majd ezt követően vette kezdetét a Vadászmese. A témaválasztást illetően Sihelnik elmondta, hogy az utóbbi időben olyan események történtek, és olyan írások jelentek meg különböző médiumokban, amelyek indokolttá tették, hogy beszéljünk a vadgazdálkodásról. Úgy tűnhet, hogy a környezetvédők/természetvédők és a vadászok között ellentét van, de ez nem igaz, hisz mint ahogy az előadó többször is hangsúlyozta, vadászatra és racionális vadgazdálkodásra igenis szükség van, és az említett szembenállás mindkét tagja valójában egyazon cél eléréséért küzd. Problémák akkor adódnak, ha semmibe vesszük és lebecsüljük a másik fél munkáját, illetve, ha az előírásokat és a hatályos törvényeket nem tartjuk be, ha és itt elsősorban a vadászatra gondolunk, az anyagi haszonért cserébe olyasmit teszünk, ami árt a környezetünknek, és így a vadállományt is károsan befolyásolja.

A vadászat egyidős az emberiséggel, vele együtt fejlődött, és mára inkább sporttá vált. Viszont a vadgazdálkodásnak csupán egyik szegmense, és gyakorlásának nem feltétele a vadgazdálkodásban való részvétel, ami problémaként merül fel, hisz ha nem adunk bele a közösbe, elméletileg nincs hozzá jogunk, hogy kivegyünk belőle. De persze pénz beszél… A vadgazdálkodással szabályozzuk a vadállományt, annak nagyságát, minőségét. Örömteli jelenség, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat minden szegmense törvényileg van szabályozva, viszont ezek betartása már kérdéseket vet fel, hisz vadgazdálkodás elméletileg nálunk is folyik, de a gyakorlatban már kétségbe vonható, és talán éppen ez vezet a környezetvédők és a vadászok közötti ellentétekhez.

A Téli Esték a jövő héten kedden folytatódik, amikor is a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténeti Tanszékének vezetője, dr. Raffay Endre: Nők! Fekve és festve, ülve és állva. Nők padlón, falon és mindenütt címmel tart előadást.

 

Forrás: Magyar Szó