Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Mentik a még megmenthetőt

Mentik a még megmenthetőt

Kishegyesen tartotta évi közgyűlését a Kiss Lajos Néprajzi Társaság – Szakmai kiadványok, kutatások, megemlékezés Kálmány Lajosról és Baranyai Bosnyák Istvánról

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság évi közgyűlését általában már januárban meg szokták tartani, beszámolnak az elmúlt év tevékenységeiről, és ismertetik a terveket. Az idén a januári zord idő miatt tolódott ki az időpont. Dr. Szőke Anna, a társaság elnöke elmondta, hogy Kishegyesen a Kátai-vendégházban optimizmus és az abból eredő jó hangulat jellemezte az ülést, melyre a 25 tagból 21-en jöttek el.

Az egyesület kizárólag pályázati pénzekből működik és tartja fenn magát. 2018-ban hat sikeres pályázatuk volt. A Szekeres László Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásai mellett két nyertes tartományi pályázatuk is volt. Nem mellékesen, a Magyar Tudományos Akadémia meghívásos pályázatának is a kedvezményezettje volt a társaság. Ezt az elnök asszony kiemelkedően jelentősnek értékelte, mivel Vajdaságból csupán hat kutatással foglalkozó szervezet kapott meghívást. A szakmai színvonal egyik ismérve, hogy a néprajzi társaság tagságának 80 százaléka doktori titulussal rendelkezik.

A támogatásoknak köszönhetően tudták megszervezni a Fiatal Néprajzkutatók Táborát, melynek helyszíne a dél-bánáti Šušara, illetve Székelykeve volt. Támogatást kaptak egy szakkönyv kiadására is. Sem magasság, sem mélység nem rettent – Kulturális értékeink a Kárpát-medencében III. címmel jelent meg a tanulmánykötet a reformáció 500 évfordulója alkalmából 2017-ben szervezett emlékkonferencia előadásainak anyagából összeállítva. Szőke Anna elmondta, hogy a 300 oldalas kiadvány 24 szerző tudományos munkáját tartalmazza a kötet, és a jövőbeni vallási tárgyú kutatásokban is jó alapul szolgálhat. Az idén januárban, a magyar kultúra napja alkalmából Kishegyesen ünnepi műsor keretében mutatták be dr. Szőke Anna néprajzkutató legújabb könyvét. A kiadvány címe Tarlóról fúj a szél, szintén a társaság kiadványa.

Az idén három szakmai kiadvány megjelentetését tervezik. Dr. Penavin Olga kötete, valamint a tavaly megszervezett családkonferencia anyaga mellett a 2000-ben megjelent Elszaladt a kemence című kötet újbóli kiadását is tervezik. Az óvodai oktatást forradalmasító könyv a gyakorló óvónők mindennapi munkájának segítése végett íródott. Szőke Anna elmondta, hogy a szocializmus korában háttérbe szorították a népi játékokat az óvodai oktatásban, és ezt felismerve írta meg a könyvet, mely az anyaországban is nagyon népszerűvé vált. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felkérésére és támogatásával adják ki most újra, átdolgozott, bővített formában.

Dr. Szőke kiemelte még, hogy az egyik, tavaly megkezdett új, nagy kutatói projekt két évre szól. Ennek keretében a vajdasági népi táplálkozási szokásokat szeretnék összegyűjteni, majd monográfia formában megjelentetni. Az asztali áldás-kutatás során azokat a változásokat tárják fel, melyek a vajdaságiak körében a termelőszövetkezetek létrehozásával következtek be. A kutatás a helyi táplálkozási szokások feltárására fókuszál. Elmondta, hogy a napokban mintegy 80 borítékban postázta alanyainak a felkérést, hogy az általuk ismert népi táplálkozási szokásokról beszámoljanak.

Azt is elmondta, hogy az idén megemlékeznek két olyan etnográfusról, akik felbecsülhetetlen értékű munkásságot hagytak maguk mögött. Kálmány Lajos (1852–1919) pótolhatatlanul nagy értékű folklórt mentett meg a múlt századi Alföld egészében még tradicionális világából. Az addig túlnyomórészt tündérmesére, régies balladára és lírai dalra figyelő népköltési gyűjtést számos új műfaj tudatosításával gazdagította. A másik pedig – aki tíz évvel ezelőtt hunyt el – Baranyai-Bosnyák István irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, pedagógus, aki évtizedeken át, határtalan szenvedéllyel, hittel és áldozatkészséggel, erkölcsi és szellemi elhivatottsággal mindig azon munkálkodott, hogy adalékokkal gazdagítsa egyre szegényedő művelődési életünket.

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság az újvidéki Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság civil szervezet keretében 1990-ben szakosztályként alakult meg, majd 1997-ben önálló civil szervezetté vált. A Vajdaságban tevékenykedő, a néprajzzal hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó kutatók munkájának az összehangolását tűzték ki célul, miközben sikerült egy átfogó gyűjtőhálózatot kialakítani. Kutatási programok és tudományos konferenciák szervezését is sikerrel vállalják fel. A tanácskozások anyagait nyomtatásban is rendszeresen publikálják.

 

Forrás: Magyar Szó