Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Sebestény István előadása Szabadkán

Sebestény István előadása Szabadkán

Társadalmi tőke, kapcsolati tőke, civil tőke – a civil szervezetek lehetőségei, kihívásai a „tőkés rendszerben” címmel tartott előadást Sebestény István Szabadkán a Vajdasági Magyar Civil Szövetség szervezésében.

Sebestény István a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozik és a nonprofit civil szervezetek statisztikáival foglalkozik immár húsz éve, emellett pedig a Civitalis Egyesület elnöke és a Civil szemle folyóirat szerkesztője. Előadásában arról beszélt, hogy a társadalmi tőke hogyan jelenik meg a civilek életében, hogyan tudják ezt a civilek termelni, milyen hozadéka van és milyen kihívásokkal kell szembenézni.

Hangsúlyozta, hogy a civil tőke, a társadalmi tőke középpontjában a kapcsolat áll. Kapcsolatban állnak a civilek a szervezetük tagságával, más civil szervezetekkel és az önkormányzattal, a politikai élet képviselőivel is. Egy kapcsolati háló borítja be a civil társadalmat. A civil függetlenség, a civil felelősség és a civil a politikában kérdéskört is felvetette, de az önkéntességről is beszélt.

Mi is az a társadalmi tőke? Az előadótól megtudtuk, hogy a társadalmi tőke fogalmával foglalkozók egyike a szolidaritást, másika a kölcsönös együttműködést emelte ki, de van, aki a bizalmat és a kapcsolati hálót helyezi középpontba. A tapasztalatok szerint a közvetlen kapcsolatok bizonyulnak a leghatékonyabbaknak. A kapcsolati háló társadalmi tőkét tud termelni.

A civilek szolgáltatnak. E szolgáltatás olykor ki is tudja váltani vagy ki is tudja egészíteni az önkormányzat szolgáltatásait – hallottuk az előadótól. – A kommunikációs funkció is nagyon fontos. Az önkormányzat a civileken keresztül például becsatornázhatja a lakossági véleményeket is. A civil szféra a döntés-előkészítésben is tud segíteni, hatástanulmányt készíteni például. Az együttműködést azonban a civil függetlenség is befolyásolhatja. Ha mindentől függetlenek vagyunk, akkor nem is vagyunk, tehát teljes függetlenség nem is létezik. Ha a civilek terveiket, programjaikat maguk is hajtják végre mindezt olyan környezetben teszik, amit a hatalom jelöl ki számukra. A függetlenség tehát relatív fogalom. Az erőforrások nagy részét támogatásokból szerzik meg a civil szervezetek, tehát anyagilag is függnek az állami, az önkormányzati szervektől. A civilek felelőssége a döntéshozatalban való részvétel is, de kérdés, hogy meddig és hogyan, mert a civilek mégiscsak a városházán kívül vannak. A civil szervezeteknek felelősséggel kell viseltetniük a szervezetük döntéseiért. Amiért ágáltak, amiért felemelték a szavukat, azért ki is kell állniuk. A civil úgy is dönthet, hogy elindul a politika irányába, vagyis beszáll a hatalomért folytatott harcba. Mert ha távol marad a civil a politikától, akkor nem biztos, hogy elég nyomást tud gyakorolni. A kérdés az, hogy hol a határ. Próbáljunk úgy civilnek maradni, hogy amikor nem a civilekkel vagyunk, hanem a politika letéteményeseivel, akkor próbáljunk meg bürokrataként viselkedni.

Végül az önkéntességről beszélt az előadó, és hangsúlyozta: az önkéntességet nagyon fontos elismerni.

A forrásokról elmondta, hogy vannak szabad források, de ezek a legnehezebben megszerezhetőek. A kötött forrásokhoz pályázatok útján lehet hozzájutni, de itt megtörténhet, hogy egy valamire kér támogatást a civil szervezet, de valami másra kap. A kényszerű vagy piaci forrás például a vállalkozás, amire a civil sokszor nem szívesen vállalkozik, de olykor erre is rákényszerül.        

Az előadás megszervezését a Magyar Nemzeti Tanács Civil Konzultatív Testülete támogatta.       

 

Tápai Renáta