Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Szabadkára látogatott a Százak...

Szabadkára látogatott a Százak Tanácsa

Sokszínű, színvonalas előadásnak lehettünk tanúi Szabadkán szeptember 24-én a Magyar Házban a Vajdasági Magyar Civil Szövetség szervezésében. Vendégeink a magyarországi Százak Tanácsa két tagja és ügyvezető elnöke, akik a szakterületükön is kiemelkedő sikereket értek el.

 

A PannonRTV Közügyek című műsorában riportot láthatunk az előadókkal a felvétel 31:40 percétől kezdve

Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke köszöntötte a jelenlevőket és átadta a szót Dr. Szíjártó Istvánnak a Százak ügyvezető elnökének. Dr. Szíjártó István irodalomtörténész röviden ismertette a Százak Tanácsának megalakulásának történetét és céljait. A Százak Tanácsa egyesületet Fekete Gyula író hozta létre 17 évvel ezelőtt. A Magyarok Világszövetsége keretében tanácskozó Nemzeti Együttműködési Bizottság nyilvános levélben fordult a civil szervezetekhez, hogy állítsanak össze egy névsort olyan személyekről, akik nemzeti ügyekben hiteleseknek mutatkoztak. A beérkezett mintegy 2500 névből választották ki az első száz leggyakrabban szereplő nevét. Az alapító tagok közül már 36-an elhunytak, közöttük voltak: Bánffy György, Dr. Béres József, Bessenyei Ferenc, Dr. Czine Mihály, Fekete Gyula, Dr. Kopp Mária, László Gyula, Makovecz Imre és még sok más kiemelkedően ismert személy.

Szíjártó meglátása szerint manapság a Kárpát-medencében hiányoznak a kézfogások. Nagyon hiányoznak az élő példaképek, akiket föl kellene mutatni az emberek előtt, akik áldozatokat hoztak a magyarságért, a nemzetért. A Százak Tanácsa a 17 év alatt több mint 170 találkozón volt együtt. Tagjai havonta egyszer találkoznak Budán a Magyarság Házában. Általában a sorskérdésekről beszélnek. A Százak Tanácsának átlagéletkora 70 év fölött van, ők már nem vágynak hatalomra, pénzre, hírnévre, egyedüli céljuk a nemzetet szolgálni. A budapesti vendégek ajándékba hoztak 30 könyvet, amelyből megtudhatjuk, hogy tagjaik közül ki mit tart legfontosabb sorskérdésnek. Hinnünk kell abban, hogy egy ember, akinek hite van, mindig erősebb kilencvenkilencnél, akiknek csak érdekei vannak. Szíjártó nagy fontosságot tulajdonít az erős közösségeknek, mert nemzetmegtartó ereje van. A Százak Tanácsa 17 évvel ezelőtt abban egyezett meg, hogy a legfontosabb az élet kérdése, mert ha nem születnek gyerekek, akkor minek az autópálya, az iskola… Ez lenne a legfontosabb, aztán pedig az, hogy mire tegyük fel az életünket, mi az, amit fontosnak tartunk.

Dr. Kisida Elek sebészfőorvos, egyetemi magántanár előadásából tükröződött, hogy mennyire közel áll hozzá az Istenbe vetett hit, a költészet, a zene és a magyar nyelv. Számos híres személytől idézett. Beszélt az elvándorlásról. Nagyon ellenzi a külföldre települést. Ő is dolgozott külföldön a 70-es években. Bostonban ígértek neki egy nagy összegű ösztöndíjat és mégis nemet mondott, mert nem bírta volna ki azt, hogy ne lássa többé a hazáját. Szólt arról, hogy személyenként kell sorsunkért felelni, azáltal, hogy hogyan éltük végig az életünket. Sebészi pályafutása során a sikerek mellett nagyon sok borzasztó dolgot élt át, sok halált látott, és valahogy túl kellett tennie magát ezen. Dr. Kisida szerint a szenvedésnek a lelkünk fölemelkedését szolgáló, rejtett, belső, titkos értelme van. Bírálja az ifjúságot és a fiatalok között eluralkodott téves értékrendet. Az ember az élete folyamán nem nézheti mindig azt, hogy megéri-e. Vezérelve, hogy a viszonzást nem váró nagylelkűség egy emelkedett erkölcsi magaslat. A magyarságnak egymást kell segíteni, a túlélés filozófiáját ápolni, továbbvinni.

Pannon RTV: Szubjektív - 2013.09.26. - Dr. Kisida Elek, sebész, egyetemi tanár

May Attila a Magyar Világkiállítások főépítésze, tőrvívó olimpikon a sport és a sorskérdések kapcsolódásáról beszélt. A sportnak nagy jelentősége van az egészséges nemzedék nevelésében. Manapság a sport két részre oszlik: az élsport és az utánpótlás nevelés. Az élsport már a profizmusról és pénzről szól, teljesen más, mint ami az ő idejében volt. Tapasztalható, hogy nagy versenyeken az élsport sikere összefogja a nemzeten belül az embereket. Az utánpótlás nevelést nagyon fontosnak tartja és támogatja, hogy az iskolákban minél több mozgásra legyen lehetősége a tanulóknak. A sport egy örömforrás és általa megtanulnak a fiatalok küzdeni, a győzelmet és a veszteséget elviselni.

Az előadások után a hallgatók kérdéseire válaszolva hallhattunk még néhány hasznos, összefogásra buzdító, megszívlelendő gondolatot, amelyek a nemzeti megmaradásunk alappilérei.


Hozzászólások (0)

Ehhez a cikkhez nincs hozzászólás.

Van hozzászólása... ?