Kezdőlap | Hirek > Észak-Bácska > Tárgyi, szellemi örökségünk...

Tárgyi, szellemi örökségünk nyomában

Fiatal néprajzkutatók tanácskozása Topolyán

Immár tizedik alkalommal szervezték meg a hétvégén a Fiatal néprajzkutatók és kulturális antropológusok konferenciáját, amelyre az idén is, csakúgy mint tavaly, Topolya Község Múzeumában került sor. A tanácskozás a Tárgyi, szellemi örökség napjainkban címet viselte, és a közönség ezúttal is számos olyan előadást hallhatott, amely Vajdaság múltjával és örökségével foglalkozik, de természetesen más tájegységek hagyatékával is megismerkedhetett. A program Szőke Anna, a rendezvényt szervező Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, Gazsó Hargita, a topolyai múzeum vezetője, valamint Domány Dudás Diana, a helyi önkormányzat képviselője köszöntőszavaival kezdődött, míg a megnyitót Dudás Kata, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ tagja éneklése tette ünnepélyesebbé.

Ezt követően kezdődött meg az előadások sora, amelyet Raffai Judit moderált. Elsőként Csipa Henrietta, a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar hallgatója tartott előadást Betlehemezés Magyarszentmihályon címmel, amit Cs. Tóth Gabriella, a makói József Attila Múzeum munkatársának prezentációja követett, amelyben a gombosi férfiviselettel foglalkozott, majd Horgos karácsonyfa-állítási szokásaiba nyerhettünk betekintést Sós Nóra, Sörös Mónika és Szitás Teodóra, a szabadkai Tanítóképző Kar hallgatói által. A negyedik előadó Kothencz Kelemen, a bajai Türr István Múzeum muzeológusa volt, aki Halászati örökség a Duna mentén címmel értekezett. Bokonics-Kramlik Márta előadásában, amely a Szabadtéri néprajzi múzeumok lehetőségei a társadalmi felelősségvállalás területén címet viselte, a szentendrei skanzen tapasztalatait mutatta be, ahol egyébként a Debreceni Egyetem doktoranduszaként ő maga is dolgozik. Őt Bardócz-Tódor Enikő követte, aki szintén a Debreceni Egyetem doktorandusza, és aki ezúttal a Kis-küküllő-menti település, Balavásár táplálkozási szokásait és annak változásait prezentálta. A Pécsi Tudományegyetem Kulturális Antropológia szakának Ph.D hallgatója, Vataščin Péter az évente mintegy ezer látogatót vonzó Krušedoli harangok elnevezésű rendezvényt mutatta be a konferencián, míg Csillik Blanka újságíró és Rácz Márk politológus az Újvidéki Egyetemen marxizmust oktató tanárokkal foglalkozott, nevezetesen Bodrogvári Ferenccel, akiről díjat neveztek el Szabadkán, Rehák Lászlóval, a Magyar Szó egykori főszerkesztőjével, a Forum alapítóigazgatójával, valamint Kovács Terézzel. A tanácskozáson ezúttal két egészen fiatal kutató is bemutatkozott, akik a topolyai Dositej Obradović Gimnázium és Közgazdasági Iskola tanulói. Német Klaudió szülőfaluja, Bácskossuthfalva történelmének egy szegmensét mutatta be egy úrbéri peren keresztül Konok kunok címmel, míg Zabos Aurél a zentagunarasi iskolák történetét ismertette. Az utolsó előtti előadó az egyházaskéri származású Fehér Viktor volt, aki ezúttal nem a szülőfalujával foglalkozott, hanem egy alig kutatott területet igyekezett körbejárni, nevezetesen az elektronikus térben, a közösségi oldalakon fellelhető köszöntőket, jókívánságokat. Végezetül Csonka Balázs, akit az óbecsei Fokos zenekar tagjaként ismerhetünk, tartott előadást, amelyben a huszadik századi Gombos zenészeivel foglalkozott.

Lapunk kérdésére Szőke Anna elmondta, a rendezvényen résztvevő fiatalok között több visszatérő előadóval találkozhattunk, de természetesen újak is szerepeltek a programban. Valamint azt is megtudtuk, hogy a konferencián elhangzott előadások könyv alakban is megjelennek. Ennek várható időpontja ez év karácsonya, és külön érdekessége a dolognak, hogy a kiadvány megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága támogatja.

 

Forrás: Magyar Szó