Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > A „2015 szellemi honvédője" egyik...

A „2015 szellemi honvédője" egyik díját a Rákóczi Szövetség kapta

Fotó: Polyák Attila - OrigoFotó: Polyák Attila - Origo

A Civil Együttműködési Tanácskozás és a Szellemi Honvédelem Mozgalom a budapesti Uránia Filmszínház impozáns épületében november 20-án  tartotta évzáró összejövetelét. Magyarországi és Kárpát-medencei civil szervezetek képviselőinek jelenlétében adták át első alkalommal a szellemi honvédő díjat.

A rendezvény szervezője a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) volt, Csizmadia László elnökletével, a moderátora pedig dr. Pászt Patrícia, a CÖF-CÖKA irodavezetője volt. A Civil Együttműködési Tanácskozáshoz (CET) tartozó hét régió képviselői, a CÖF-CÖKA támogatói és a Szellemi Honvédelem Mozgalom képviselői zsúfolásig megtöltötték az Uránia dísztermét.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár megnyitó köszöntőjében elutasította a liberális diktatúrát. "Nem tudom elfogadni, amikor liberális politikusok mondják meg, hogy mit szabad (leginkább nekik), és mit nem szabad nekünk. Amikor megpróbálják eltüntetni a nemzeteket, szétverni a természetes emberi közösségeket, a családokat" - fogalmazott.
A migránsválsággal kapcsolatban az államtitkár fontosnak nevezte a közép-európai nemzetek összefogását. A most már milliónyi migráns között biztos vannak szerencsétlenek és tudatlanok, de sokan közülük azért jönnek, hogy hazát, földrészt foglaljanak maguknak. Ezért a mai válságból kivezető út a nemzetek összefogásában és a kereszténység újraerősödésében van. Kelet-Közép-Európa országaiban igenis lesz jövője a kereszténységnek, és ez erőt adhat a Nyugat-Európában élő józan embereknek is, akik eddig nem merték felemelni a szavukat, hangoztatta az államtitkár.

Ezután a Civil Együttműködési Tanácskozás vezetői, Csizmadia László elnök, Bodó Barna, temesvári egyetemi docens, Zsoldos Ferenc délvidéki szakértő, a CET alelnökei értékelték a civil összefogás intézményesített formájának eredményeit és a benne rejlő lehetőségeket. Felvidékről Balogh Gábor, a Csemadok regionális alelnöke a Csemadok működéséről és struktúrájáról tartott előadást.

Csizmadia László úgy látja, hogy a civil szervezetek túlnyomó többsége részt vesz a társadalmi felelősség vállalásában, a közösségi környezet alakításában, az új nemzedék törekvéseinek megvalósításában, a polgárok mobilitásának és alkalmazkodásának szervezésében, valamint, és nem utolsó sorban, a nemzeti összetartozás erősítésében. Magyarországon egyre jobban erősödik az a kölcsönös igény, hogy a kormány és polgárai között szorosabb legyen az együttműködés, melynek eredménye, hogy a civilek saját sorsuk alakításában befolyásoló tényezők lehetnek.

Dr. Pászt Patrícia bemutatta a www.civilek.hu oldalt, amelyet a CÖF-CÖKA üzemeltet a keszthelyi székhelyű Bábelhal Webstúdió közreműködésével, és társadalmi szervezeteknek, a civil szektor működése iránt érdeklődőknek kíván segítséget nyújtani a tevékenységüket érintő legfontosabb kérdésekben, és várják a civil szervezetek jelentkezését, regisztrálását a honlapon.

Ezután került sor a díjak ünnepélyes átadására. A díjat odaítélő kuratórium döntését, a kitüntettek laudációját Dr. Fritz Tamás, a CÖF szóvivője ismertette, majd Csizmadia László, a CÖF alapító elnöke „2015 szellemi honvédője" díjat Zétényi Zsolt jogásznak, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnökének, Tőkéczki László történésznek, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanárának, valamint a Rákóczi Szövetségnek adta át. Utóbbit dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke vette át.

Az ünnepségen felszólalt Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke, aki kifejtette, hogy a jövő nem azoké a közösségeké, amelyeknek több pénzük vagy pusztítóbb fegyverük van, hanem azoké, amelyeknek erősebb az azonosságtudatuk, és hangsúlyozta: a 21. században a közösségek alárendelésének fő eszköze már nem "a szállásterületeik elfoglalása" vagy a gazdasági és pénzügyi erőforrásaik elvétele, hanem a "közösségek azonosságtudatának megszállása és átalakítása".

Az értéktudatosságától megfosztott közösség többé már nem képes felismerni az érdekeit sem, még kevésbé képes megvédeni azokat - fogalmazott Kövér László. Elismerésre méltónak nevezte, hogy a szervezet honvédelmi díjat alapított egy olyan világban, amelyben "az eszme és a szellem ügye helyett az eszmenélküliség és a szellemtelenség, az önvédelem helyett az önfeladás a divat".
A házelnök felidézte: 1938-ban, amikor egy maroknyi magyar létrehozta a szellemi honvédelem gondolatát és mozgalmát, céljuk egy "emberibb és magyarabb" Magyarország megteremtése volt. A szellemi honvédelmet elsodorta a II. világháború, majd megtaposta négy évtizednyi kommunista rendszer, de a gondolat túlélte a huszadik századot.
A CÖF-CÖKA kezdeményezése, "amellyel megidézi a szellemi honvédelem gondolatát, nem múltba révedés, hanem felkészülés a jövőre" - tette hozzá Kövér László.

Az ünnepség kezdetén a Himnusz, a végén a Szózat csendült fel, majd a résztvevőket az Uránia kávézójában ünnepi fogadáson látták vendégül a szervezők.

 

Pogány Erzsébet

Forrás: Felvidék.ma