Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > A KÉK küldöttsége a KÉSZ őszi...

A KÉK küldöttsége a KÉSZ őszi közgyűlésén

Szent Márton, Magyarok fénye, Római szent Hit edénye:
(Ismeretlen XVII. századi szerző: Szent Mártonról)

 

A Keresztény Értelmiségi Kör küldöttsége Szabó Károly elnök vezetésével vett részt partnerszervezete, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szokásos őszi küldöttgyűlésén. A KÉSZ magyarországi helyi csoportjainak küldötteit és a határon túlról, Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Vajdaságból érkezett vendégeket a tatai helyi csoport vezetője Ízing László üdvözölte a Városházán.

Ugyancsak meleg szavakkal szólt az egybegyűltekhez a vendéglátó város nevében dr. Beró Henrietta, alpolgármester asszony, majd Bencsik János, országgyűlési képviselő a várost mutatta be. Többek között elmondta, hogy Tata a vizek városa: számos forrásvíz, két tó (az Öreg- és a Cseke-tó) teszi méltóvá az elnevezésre. Szent Márton és a ludak város is, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ilyenkor a költözés idején, akár 15 000 vadlúd is otthonra lel a tatai tavon, több hétre. Ugyanakkor az EU béke városa is, hiszen a Fellner Jakab tervezte barokk épület, Eszterházy Miklós kastélya, nagy események szemtanúja volt a történelem folyamán, és több neves személyiség is járt ott. I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Ludovika királyné oda menekült a napóleoni harcok elől, és az uralkodó ott írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi vagy schönbrunni békét. Olyan bátor történelmi események színhelye volt a 25 000 lakosú kisváros, mint amilyenre képviselő a KÉSZ tagjait bíztatta a kereszténység képviselésére a társadalmi életben és a döntéshozatalban is.

Az összejövetel első, bevezető, interaktív előadása rendhagyónak bizonyult, amelyet dr. Hidán Csaba László, régész történész, harcművészet-oktató, egyetemi tanár tartott Szent László tiszteletére. Az előadás során a jelenlevők megismerkedhettek Szent László király történetével és annak jelentőségével. Szólt a Szent László-legenda freskóiról, a középkori magyar ikonográfiai festészet egyetlen önálló alkotásairól, amelyekben ötvöződik a régi sztyeppei nomád hiedelemvilág és a keresztény univerzalizmus. Az előadásra rekonstruált történelmi viseletben került bemutatásra, sőt a védő és támadó fegyvereket nem csak megnézhették a jelenlevők, hanem a gyakorlatban is láthatták a korabeli fegyverforgatás különböző módjait.

A másnapot közös istentisztelettel kezdték a küldöttgyűlés résztvevői, amelyet a KÉSZ elnöke Makláry Ákos parókus és ft. Havassy Bálint László, a tatai Szent Kereszt felmagasztalása templom plébánosa közösen vezetett. Szentbeszédében a KÉSZ elnöke kiemelte: Európa manapság hajlamos elfeledkezni a szegényebb kontinensekről. A segítőkészségben az egyháznak elöl kell járnia, több megkereszteltnek kell példamutatóan cselekvővé válnia, mert szükség van rájuk. Isten gyakran a legalkalmatlanabbakat választja, és ők felismerik Isten határtalan szeretetét.            

A találkozó munka része az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolóval kezdődött, amelyet dr. Galgóczy Gábor, a civil szervezet társelnöke tartott. Makláry Ákos a KÉSZ elnökének beszámolóját ugyancsak egyhangúlag fogadták el a küldöttek. Akárcsak a szervezett két díjának, idei kitüntettjeiről szóló tájékoztatást, a különféle aktuális kérdésekről szóló beszámolókat és a 2018-as évi országos programok ismertetését is.

A kora délutánt városnézéssel töltötték a résztvevők. A hűvös idő ellenére elektromos kisvonattal tettek sétát Tatán. A városnéző vonatos séta során minden jelentős építménnyel, emlékkel megismerkedtek, így az Öreg-tó partján álló Vízivárral, amely Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király idejében az ország egyik legszebb reneszánsz épülete volt. Szintén az Öreg-tó partján található az Eszterházy-kastély, mely Fellner Jakab tervei alapján épült. Esterházy Miklós, a magyar testőrség kapitánya 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot, és még ugyanebben az évben megkezdődött az építési tervek készítése. A kastély homlokzati kiképzésére a német és osztrák barokk jelentős hatással volt. A saroktornyos főépületet nyugatról a - hajdan vendégek szállásaként szolgáló - földszintes kiskastély, valamint melléképületek sora öleli körül. A műemlékegyüttes értékes része a belső udvarról megközelíthető a kocsiszín és az istálló is. A Cseke-tó partján tekinthették meg Magyarország első angolparkját, mely növényritkaságokat őriz, a műromok és a közöttük kanyargó patak pedig különleges. A Kiskastély az Angolpark legmagasabb pontján 1784-ben Grossmann József tervei alapján épült meg. A barokk stílusú kerti lak a pihenést szolgálta. Hogy Tatán minden a víz körül forog, mi sem bizonyítja jobban, mint a fennmaradt vízimalmok: a Cifra, a Miklós, a Pötörke és a Nepomucenus malom. Az utóbbi napjainkban a Német Nemzetiségi Múzeumnak ad otthont. Vagyis malomként ma már egyik sem működik, fogadót, halászcsárdát, boltot vagy múzeumot alakítottak ki a régi épületekben. De még így, funkciójukat és kerekeiket vesztve is szép látványt nyújtanak. Rácsodálkozhattak a vonatozók az Országgyűlés téren az Éder József ácsmester által fából készített óratornyot. A Kálvária-domb, amely földtani természetvédelmi terület és mai elnevezését a Schweiger Antal által 1770-ben alkotott kálvária-szoborcsoportról kapta. Előtte egy barokk kápolna, amelyet Esterházy József építette 1754-ben és a XIV. századi gótikus templom romjai láthatók. A templom mögött egy másik karakteres építmény áll, a város 1968-ban emelt, műemléki védelem alatt álló víztornya, ahol olykor kiállításokat és hangversenyeket is rendeznek. A Kálvária dombon található a 37 méter magas kilátó egykor sörétöntő torony volt. Ma a Pünkösdi Toronyzene elnevezésű rendezvény színhelye. A város főterén álló kéttornyú, copfstílusú római katolikus templomot nemcsak kívülről, de belülről is megtekintették a küldöttgyűlés résztvevői. Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között. Az összejövetel résztvevői az ismertető során arról is tudomást szereztek, hogy Tata természeti szépségei, látnivalói mellett egész évben rendezvényekkel várja a látogatókat. A Víz, Zene, Virág Fesztivál karneváli hangulata, a Tatai Barokk Fesztivál múltat idéző hangversenyei és a modernizációra fittyet hányó vadludak vonulását ünneplő Tatai Vadlúd Sokadalom a város pezsgő kultúrájának ékes bizonyítékai.

Az összejövetel résztvevői a délutánt workshopot szerveztek. A hat csoport ki-ki a maga szempontjából vázolta fel azokat a terveket és elvárásokat, amelyek - szerintük – a Keresztény Értelmiségiek Szövetségére várnak az elkövetkező egy évtizedben. A határon túliak csoportját Makláry Ákos vezette. A megfogalmazott elképzeléseket pedig a KÉK alelnöke, Tomaš Teréz ismertette a közgyűléssel. A beregszászi, a kolozsvári, rimaszombati, a szabadkai partnerszervezetek több javaslatot is tettek. A határon túli magyarok megmaradásának fontosságát emelték ki, azt, hogy ez a hit megőrzésével együtt jár. Szeretnék, ha nyitna a KÉSZ és partnerszervezetei is a világ, az ifjúság, a családok felé, ha folyamatos lenne az evangelizáció, ha a határokon is átnyúló hálózat alakulna ki. A munkacsoportokból érkezett javaslatokat a KÉSZ vezetősége hamarosan feldolgozza, értékeli és beilleszti tevékenységébe.

A munkában gazdag nap díjátadó ünnepséggel zárult. A tatai Piarista gimnázium részben még felújítás alatt álló földszinti termében gyülekeztek a küldöttek és a vendégek. A piaristák rendháza 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, majd tervét utóda, gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat. A hatosztályos gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött meg. Az épületet 1929-1930-ban renoválták és korszerűsítették. A gimnázium államosítása után a piarista tanárok még 1950-ig a rendházban maradhattak. 1948-tól az épület konviktusi része az Állami Gimnázium Diákotthona.  A hangulatos összejövetelen adták át a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége hagyományos éves díjait. A keresztény civil szervezet célkitűzéseinek megvalósításáért Szent Adalbert-díjjal tüntették ki dr. Velkey Györgyöt, a Bethesda Kórház főigazgatóját. A 2017-es elismerést a keresztény szellemű gyógyítás magyarországi és határon túli elterjesztése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta meg a főigazgató. A méltatásban többek között elhangzott, hogy nagy elhivatottsággal végzi gyógyító és kórházvezetői munkáját, szolgálva nemcsak az anyaországi gyerekek gyógyítását, hanem a határon túliakét is, legyenek erdélyiek, felvidékiek, vagy kárpátaljaiak.

A másik rangos elismerést ebben az esztendőben ft. Osztie Zoltán, a KÉSZ korábbi elnöke kapta. A Csanád Béla-díjat, a szervezet alapítójáról elnevezett kitüntetést a KÉSZ életének elmúlt 20 évét meghatározó áldozatos munkájáért ítélet oda a civil szervezet. A méltatásban az is elhangzott, hogy megbízatása során nem Zoltán atya nyomta rá a bélyegét a KÉSZ-re, hanem éppen az ellenkezője történt: ő próbált teljesen azonosulni a szövetséggel, és ennek rendelte alá életének, munkásságának jó részét. Az ő elkötelezettsége által ért el oda a KÉSZ, ahol ma van: olyan óraszerkezetté vált, mely nemcsak a miheztartás pontos idejét mutatja, hanem segíti a keresztényeket irányt találni a mai történelmi kor kihívásai közepette. Osztie Zoltán népszerűségének titka a töretlen hit, a nemzetben, hazában való gondolkodás, és a megingathatatlan bizalom embertársaiban. Nyitott látókörű, építő gondolatokra figyelő. Egyénisége összefogó erejű, igazi papi példakép. Lényeglátásának köszönhetően elnöksége alatt a KÉSZ jelentős szervezeti változáson ment keresztül: az addig szakmai műhelyekben végzett munkát felváltotta a településekhez kötődő helyi csoportok tevékenysége. Ezáltal sokkal szélesebb réteget sikerült bevonni a keresztény értelmiség közös céljaiért való küzdelembe. A maga többezres taglétszámával napjainkban a KÉSZ az egyik legjelentősebb magyarországi, keresztény civil szervezet.

A küldöttgyűlés zárónapján Illés Dániel, igazgató vezetésével a Pápai Református Kollégium Gimnáziumát tekintették meg közösen a küldöttek és a vendégek. Pontosan ugyanazon a helyen, ahol 1608-tól 1759-ig református iskola volt működik a 2005-ben újranyitott tanintézmény. Négy évfolyamos, általános tantervű gimnázium. Minden tanévben hatalmas a túljelentkezés a mára már kibővített ingyenes egyházi iskolába.

A küldöttgyűlés résztvevői Szent Márton-napi ünnepi szentmisével zárták három napos tatai találkozójukat.

 

Keresztény Értelmiségi Kör