Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > A Nemzeti Összetartozás Napjára...

A Nemzeti Összetartozás Napjára emlékeztek Királyhelmecen

Ünnepi beszédet Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője mondott. „Trianon mai szemmel" címmel Szakály Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottsága tagja tartott előadást. Fellépett Oszvald Marika operetténekes.

A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz fejlesztéséért Társulás és társszervezőként a Csemadok és MKP királyhelmeci helyi szervezete rendezésében került sor június 3-án Királyhelmecen a Nemzeti Összetartozás Napja emlékünnepére.
A Magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Ettől kezdve Királyhelmecen hagyománnyá vált ennek a napnak a megünneplése, ezzel is segítve a nemzeti összetartozás erősítését.
A nemzeti emlékezés lehetőséget ad arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság, e történelmi tragédia után is képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.
A zsúfolásig megtelt Városi Művelődési Központ nagytermében, az emlékezés ünnepe, a Magyar és Székely Himnusz eléneklésével vette kezdetét.
Az Emlékezni, megmaradni rendezvénysorozat keretén belül rendezett emlékestet Gecse Annamária, az est műsorvezetője nyitotta meg.
Üdvözölt minden jelenlévőt és adta át a szót a Lorántffy Zsuzsanna a BFT vezetőjének, Pásztor Istvánnak, aki elmondta, hogy fontosnak tartja a nemzeti összetartozás erősítését.
Ezen a napon, a 2010 óta megünnepelt nemzeti összetartozás napján egy fájdalmas történelmi eseményre, a trianoni döntésre emlékezünk, mégis egy fontos üzenetet kíván hordozni ez az emlékezés: a trianoni diktátum által szétdarabolt ország határain innen és túl élő magyarok közösséggé kell hogy kovácsolódjanak.
Merjünk szabadon, őszintén, nyíltan gondolkodni nemzetünk sorsáról és eljön az az idő, amikor összeforr az, aminek össze kell forrnia. De ehhez fontos megőrizni hitünket, nyelvünket.
Ünnepi beszédet mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője, Székelyudvarhely volt polgármestere. Beszédében hangsúlyozta – más értékes mondanivalója mellett – hogy felelősséggel és hűséggel valamennyien felépíthetjük életünket.
Szakály Sándor, történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottsága tagjának előadása következett „Trianon mai szemmel" címmel.
Beszédében elmondta, hogy Trianonnak milyen következményei vannak a hazájukat elvesztett, de szülőföldjükön maradt emberek és utódaik életében. Előadását Reményik Sándor: Templom és iskola c. versének említésével zárta. A templom és az iskola – ez a két intézmény még az, ami egykor is képes volt megtartani a magyarságot, s ezt követően is képes lesz.
Ezeket a történelmi múltat felidéző, nagyszerű és sokat mondó előadásokat követte az emlékezés estje ünnepség zárórendezvényeként Oszvald Marika, Jászai – díjas színművész, operetténekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulásának örökös tagja „Cintányéros cudar világ" című előadása.
Az operetténekes, érdemes művész a legnagyobb magyar operettslágerekből szedett egy csokorra valót és hozta el Királyhelmecre, a Bodrogközbe. Az állva tapsoló és vele együtt éneklő közönség ezekből a fergeteges operettslágerekből is érezhette a magyar nyelv szépségét, gazdagságát és ki nem múló örökségét.

Forrás:
Molnár Valéria, Felvidék.ma


Hozzászólások (0)

Ehhez a cikkhez nincs hozzászólás.

Van hozzászólása... ?