Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > Igazság, igazságosság, szabadság

Igazság, igazságosság, szabadság

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége X. országos kongresszusán

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) X. országos kongresszusát a budapesti Országház Felsőházi termében szeptember 5-én tartotta meg. A meghívásnak a Keresztény Értelmiségi Kör képviselői is eleget tettek.

A megjelenteket dr. Osztie Zoltán atya, a KÉSZ országos elnöke köszöntötte, majd következtek az előadások. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke a rendezvény mottóját a Szentírásban lévő gondolatokkal ötvözte. A KÉSZ az igazság, igazságosság, szabadság kérdéskörében tartja kongresszusát, de a Szentírásban és a közgondolkodásban, illetve a világi jogban ezek a fogalmak nem azonosak – mondta az érsek úr, aki a latin világ tanításaira emlékeztette a megjelenteket a veritas illetve a iustitia fogalmak magyarázatával: az egyik a valóságnak való megfelelést jelenti, a másik a törvényes igazságosságot. Amikor azt mondjuk „ámen”, azt mondjuk, hogy igaz, mert Isten mondja. A kétkedő Pilátus feltette a kérdést: mi az igazság? Azért jöttem, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Az igazság Jézus Krisztusban teljesedik ki, szava igazság volt, elküldte nekünk az igazság lelkét, hogy folytassa az igaz tanítást, életet és Isten történelemben megnyilvánuló igazságtételét. Befogadásával igaz emberré leszünk. Ha életigazságotok nem lesz több a farizeusokénál, nem juttok be Isten országába. A farizeusok ragaszkodtak a törvény szó szerinti betartásához. Az igazságosság a Biblia szerint a végső időkben fog teljessé válni. Csak Isten képes arra, hogy egyszerre legyen irgalmas és igazságos. A szabadság a közgondolkodásban a kényszertől való mentességet jelenti jogi és politikai formában is. Szabad akaratunk megsebzett, szabadságunkkal nem tudunk helyesen élni. Jézus foglalkozott a belső szabadság kérdésével kiemelve, hogy mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A legnagyobb rabság a halál, amelyből Jézus felszabadít minket. Az előadó Szent Ágoston szavait idézte: szeress és tégy, amit akarsz. Ez a szeretet az Isten és ember iránti szeretet egységét jelenti. Tettei szabaddá válnak, ha szeret, tehet azt, amit akar – fejezte be előadását Bábel Balázs kalocsai érsek.

Horváth Attila egyetemi docens (ELTE ÁJK) a jog és az erkölcs összefüggéseiről tartotta meg előadását Igazságszolgáltatás vagy jogszolgáltatás címmel. Igen nagy a jogászoknak – ahogyan ő fogalmazott: a társadalom mérnökeinek – a feladata. Minden döntés emberek életét érinti. A keresztény ember elvi dilemmába kerülhet, ha a világi jog szerint igyekszik élni. A témát időrendbe fűzte kezdve a szokásjogtól, folytatva a törvényalkotásig és alkalmazásig. A többségi döntés igazságosságáról szólt, arról hogy a jog mennyire azonosítható az igazsággal, és hogyan függ össze a szabadsággal a gyakorlatban. A jogászok feladata, hogy a társadalommal összefogva tevékenykedjenek, ahol tudnak, segítsenek, békítsenek, ahol lehet.

Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke A szabadságvágy és a Szentlélek munkája címmel tartotta meg eladását. A püspök kiemelte, hogy a szabad ember nem önmagáé, hanem a szabadító Krisztusé. Zárakat aggatunk magunkra: a szánkra, hogy ne szóljunk, pedig a zár megnyitása képessé tenne minket a tanúságtételre, zárat teszünk a gazdagságra, nem osztozunk, zárat hogy kevesebbet mondjunk, mint amit lehetne, vagy kellene.

Sutarski Konrad író Lengyelország és Magyarország helyéről szólt az igazságosságért és szabadságért folyó világküzdelemben. A két ország történelmének komparatív elemzése során kiemelte a két nemzet keresztény voltát, a kölcsönös segítség igényét. Szólt az Unióról, a pénzügyi világ létrejöttéről, a keresztény Európáról, a bevándorlókról és az ellenállásról, a megszorításokról, a tömegkultúráról, Lengyelország segítségének szükségességéről.  A két ország a kereszténység és Európa védőbástyája kell hogy legyen.

Dr. Osztie Zoltán az előadás mottóját ismertette, és a KÉSZ várható programjait. A kongresszus mottója: igazság, igazságosság, szabadság. Napjainkban e hármas mottó valódi értelme elveszett, illetve újra kell értelmezni, hiszen mindhárom fogalom a fonákjára fordult. Nincs igazság, a szabadság helyett a rabszolgaság újabb formáitól szenvedünk. Igazság, igazságosság és szabadság keresztény értelmezést követel. Ahol a szabadságnak Krisztus szab határt, ott nem a gátlástalanság és önzés uralkodik. Határt kell szabni vágyainknak, meg kell tanulni az önfegyelmet. Az igazság és igazságosság és szabadság az elcsatolt országrészekben sajátos módon valósul meg.

Pásztorné dr. Benda Mónika jogászként az önkormányzat szemszögéből világította meg az előadás három motívumát.

Wetzel Tamás helyettes államtitkár témája a Bevándorlás – Népvándorlás volt, amely nem csak Magyarországot, hanem a határon túl élőket, de egész Európát érinti. A témában az igazságot, igazságosságot és a szabadságot nehezen lehet megítélni. Mindenki jobb életet szeretne, a befogadó közösség integrációt vár el a bevándorlóktól. A bevándorló mozgásszabadságáról, az új haza megválasztásának szabadságáról, a befogadó közösség álláspontjáról nehéz helyes, igazságos döntést hozni. Az előadó részletesen mutatta be a témát, érintve a kettős állampolgárságot is. Rámutatott arra, hogy megoldást kell találni a problémára, ami közös, és nem egy-egy ország külön feladata.

Babály András nyírbátori plébános előadása Az igazság, igazságosság, szabadság a közösségek mindennapi életében címmel hangzott el. A határontúliaktól az ügyvezető elnök Galgóczi Gábor szerint, mindig lehet valami újat tanulni, és fel kell készülni megsegítésükre. Az előadásból kitűnt: a szabadságra törekvésnek az útja a Krisztusban való élet. A közösségben nem veszítjük el szabadságunkat.

Kovács Sándor a Kolozs-Dobokai Egyházmegye főesperese A szeretet örömét az igazság győzelmében leli címmel az erdélyi helyzetképről szólt. Örömét fejezte ki, hogy jelen lehet a KÉSZ kongresszusán mint meghatározó eseményen. Kiemelte, hogy a szeretet egységbe foglalja a három drágakövet, az igazságot, igazságosságot és a szabadságot. Kitérve a bevándorlókra, merészségre intett a migrációs folyamatokban.

Dr. Korhecz Tamás egyetemi tanár A nemzetiségi autonómiatörekvésekről, az igazság és igazságosság és a szabadság lencséjén keresztül címmel mutatta be a délvidéki terveket, célokat, eredményeket. Az autonómiáról
szólva nem csak Délvidékre gondolva, annak mibenlétét és összetettségét igyekezett megmagyarázni. Egyik szempontból igazságosnak számít, mert az adott nemzetnek jár – mondta. Más szemszögből nézve viszont a magyarázat egyfajta kompenzációban van a trianoni sérelemért. Mindkét érv nemzeti színezetű, másoknak érthetetlen, vagy számukra nem elfogadható. Ahhoz hogy megvalósuljon, meg kell győzni az adott államnak a többségi vezetőségét, de a nemzetközi közösséget meghatározó szereplőket is arról, hogy így igazságos és így jogos. Előadásában érintette a nemzeti tanácsok szerepét és feladatát. Többnemzetiségi államról szólva az egyenlőség szükségességéről szólt, ami azt jelenti, hogy az alapvetően egyforma dolgokat egyenlő módon kezelje a törvény, a különbözőket a különbözőség arányában különbözőképpen. Igazságos jogrendszerre, megvalósításukhoz megfelelő mechanizmusokra van szükség, de arra is, hogy egy-egy kisebbségi testület átlagon felül teljesítsen, különben elveszik. A meglévő autonómia megőrzése és továbbfejlesztésének feltététele az összefogásban van.

Magyarország egyik legnagyobb civil szervezetének X. kongresszusa Csorba Gábor, a KÉSZ társelnöke zárszavával fejeződött be. Csorba Gábor figyelmeztetett a jelen veszélyeire, a homokra épített ház elsodródására, a népvándorlás kiterjedésére. Ahogyan ő fogalmazott, meg kell szólalni, részt kell venni az élet történéseiben. A jog nem szállhat szembe az erkölccsel, ezért nem engedhetjük meg magunknak az igazodási pontunk elvesztését. Tudnunk kell, és felismerni a határt az igazság és igazságosság között, el kell igazodni a jó és a rossz között.


Szilágyi Edit