Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > Kiadják az első székely bélyeget

Kiadják az első székely bélyeget

Székely bélyeget ad ki a pünkösdi búcsúra a Szé­kelyudvarhelyért Egyesület. A szervezet közleménye szerint az első székely bélyeg az autonómiatörekvésekre kívánja felhívni a figyelmet. Azt üzeni, hogy egy ezer éve a Kárpát-medencében élő nemzeti közösség önrendelkezésre vágyik, Székelyföld Európa részeként akar autonómiát, önrendelkezést saját ügyeiben ugyanúgy, mint a dél-tiroliak, a katalánok vagy a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteken élő svédek.
Százötven éve a világ bélyegei nem csupán postai értékcikkek, hanem a kibocsátó ország vagy nemzeti közösség kulturális névjegyei is. Fontos üzeneteket hordoznak, melyeket a kibocsátók szükségesnek tartanak elmondani magukról egymásnak és a nagyvilágnak. Az első székely bélyeg is ezzel a szándékkal jelent meg. Azt üzeni, a székely-magyar emberek nyelvük, történelmi, vallási és kulturális hagyományaik megőrzése érdekében akarnak autonómiát. Az első székely bélyeg igazi filatéliai különlegesség, a csíksomlyói búcsút idézi.
A székely bélyeg nem klasszi­kus postabélyeg, hiszen nem lehet vele küldeményt bér­mentesíteni, de a bélyeggyűjtők számára becses filatéliai ter­mék. A levélzáró bélyeg hasonló célt szolgál, mint a pecsét régen, amikor a borítékok, illetve összehajtott papírok nem voltak ragasztófelülettel ellátva.
A levélzárót 25 darabos ívben fogják forgalmazni. Emellett ötezer sorszámosított emlékív is készül. A bélyegen és emlékíven a magyarul és rovásírással feltüntetett Szé­kelyföld-feliraton kívül a csíksomlyói Mária-szobor képe jelenik meg, valamint egy székely címer: háromszögű pajzs kék mezejében arany nyolcágú csillag és növekvő ezüst holdsarló. Ennek érdekessége, hogy nem a Székely Nemzeti Tanács jelképe, mivel ebben a nyolcágú csillag a címertani követelményeknek megfelelően helyezkedik el, sugarai a szélrózsa irányába mutatnak. Megjegyzendő, hogy ez még mindig nem a „székely nemzet címere”, mert abban a holdsarló párjaként nap – nem csillag – látható, mint ahogyan eleink az 1659. május 24.–június 25-e között Szászsebesen tartott országgyűlésen törvénybe foglalták.
A bélyeg népszerűsítéséhez készült hirdetésben II. János Pál pápa Emlékezet és azonosság című könyvéből idéznek: „A területek, amelyeket egy néptől erővel elszakítottak, bizonyos értelemben a nemzet »szelleméhez« intézett könyörgést, sőt kiáltást jelentenek. A nemzet szelleme ilyenkor fölserken, új életre kél, és harcba száll, hogy visszaszerezze a földnek az őt megillető jogokat”.
 
http://www.3szek.ro