Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > Szellemi Honvédő Emléklap

Szellemi Honvédő Emléklap

 

Örömmel értesültünk arról, hogy az idén a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány kuratóriuma a Szellemi Honvédők Emléklapot dr. Gubás Jenőnek ítélte oda a magyar civil társadalom érdekében kifejtett odaadó munkájáért.

A Szellemi Honvédő Emléklap átadására 2018. november 30-án kerül sor Budapesten a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) ünnepi találkozóján.

Dr. Gubás Jenőt a Vajdasági Magyar Civil Szövetség jelölte a díjra, és a következő méltatást fogalmazta meg:

 

dr. Gubás Jenő

 

„Minden magyar felelős minden magyarért.”

(Szabó Dezső)

 

Indoklás:

Gubás Jenő az elmúlt évtizedekben nemcsak érzékenyen figyelte, hanem esetenként közszerepléseivel, írásaival, beszédeivel igyekezett befolyásolni a társadalmi eseményeket. Délvidéken élő magyar értelmiségiként folyamatosan kutatta az értelmiség szerepét a nemzet szellemi, lelki és fizikai egészségének a megőrzésében. Életpályáján végigvonul a „minden magyar felelős minden magyarért” gondolat. Az értelmiség szerepét 1994-ben így fogalmazta meg: „Végezetül a jugoszláviai magyar értelmiség feladata egy mondatban: otthont teremteni, hogy (a most még veszni látszó) haza (a szülőföld) megmaradjon.” Gondolatai, írásai, szakmai és civil tevékenysége, amelyeket évtizedeken keresztül kitartóan végzett, semmit sem veszítettek időszerűségükből, kiállták az idők próbáját. Dr. Gubás Jenőt méltónak tartjuk a CÖF-CÖKA által odaítélt díj elnyerésére.

Rövid életrajz:

Dr. Gubás Jenő 1937-ben született a délvidéki Törökkanizsán. Zentai középiskolás évei után a Belgrádi Orvosi Egyetemen tanult, amelyen 1972-ben tette le a fül-orr-gégészeti orvosi szakvizsgát. Szakmai tevékenységét a hazai és a külföldi szaklapokban megjelent írásai, több mint 300 ismeretterjesztő cikke, tankönyvfordítása, valamint a szaktanácskozásokon elhangzott referátumai fémjelzik. A szabadkai kórházban alkalmazott szakmai újításainak köszönhetően a kórház főorvosaként tevékenykedik egészen 1996-ig, amikor elhatalmasodó, izomsorvadással járó betegsége idő előtt nyugdíjba kényszeríti. Közéleti tevékenységének középpontjában kezdetben az orvosi nyelv állt. Első önálló könyve 1993-ban jelenik meg Egészségügyünk nyelve – nyelvünk egészsége címmel. Gondolatait már kezdetben jellemezte, hogy az egyedit vizsgálva is a nagyobb összefüggések feltárására összpontosít, azaz rendszerként szemléli a környezetét.

Orvosi tevékenységének kényszerű felhagyása a délvidéki magyarság nagy kérdései felé tereli az érdeklődését. Nem csak publikál, hanem civil szervezeti keretekben jelen van a közéletben, felesége segítségével szervez, szervezetet alapít, írásaiban folyamatosan javaslatokat tesz a vajdasági magyar közösséget érintő problémák megoldására, és folyamatosan bírál is. Több évtizedes tevékenysége folytán Gubás Jenő neve szinte intézménnyé vált a délvidéki magyar közéletben. Józansága, orvosi precizitással kimondott, megalkuvást nem ismerő bírálatai, és korát megelőző megoldási javaslatai révén a vajdasági magyar értelmiség lelkiismeretévé vált. Gubás Jenő nem magányos harcos; nem csak felesége áll mellette szellemi társként és ápolójaként, hanem sok értelmiségit is maga köré vonzott. Ez a szellemi műhely lámpásként világította be a délvidéki magyar közéletet. Gubás Jenő munkásságának talán legjobb összefoglalása az Aracs Társadalmi Szervezet máig tartó és főleg hatásaiban máig érezhető évtizedes tevékenysége. Az Aracs-díj megalapításával és odaítélésével tovább erősödtek a közösségért felelősséget érző gondolkodó értelmiségiek közötti szálak. Az Aracs díjazottjai között található számos vajdasági tudós, művész, író, gondolkodó neve, akik azóta fogalommá váltak a szűkebb közösségünk történelmében, de találhatók olyanok is, akik állócsillagok az egyetemes magyarság egén, mint például Nemeskürty István irodalomtörténész (2004), Orbán Viktor miniszterelnök (2005), Böjte Csaba ferences rendi szerzetes (2007) vagy Makovecz Imre építész (2009).

Szintén az Aracs szervezethez köthető az emlékjelhagyás, amelynek célja emléktáblával megjelölni azokat a házakat, épületeket, amelyekhez valamilyen magyar vonatkozású kulturális tartalom köthető. Az Aracs szervezet szívügyének tartotta a szórványban élő magyar emberek sorsát is adományok eljuttatásával (pénz, ruha, lábbeli, könyv), gyermeknyaraltatással és más tevékenységekkel támogatva őket. Gubás Jenő az egyik alapítója az immár 18 éve negyedévenként megjelenő Aracs folyóiratnak, amely címében is és szellemiségében is „a délvidéki magyarság közéleti folyóirata”.

Gubás Jenő az utóbbi időben kevésbé van jelen a közéletben, de a közösségért való tenni akarása változatlan. Évtizedekkel ezelőtt lejegyzett felvetéseinek, javaslatainak egy része megvalósulni látszik, ám még mindig sok olyan gondolata vár megvalósításra, amely a délvidéken élő magyarok megmaradása, önvédelmi harca szempontjából létfontosságú.

Gubás Jenőnek három lánya és 7 unokája van.

„Kétségtelen, hogy ha a nemzet hozzá hasonló személyiségekből tevődne össze, és nem megtévedt vagy meghasonlott emberekből, a magyarság hányatott sorsa ellenére is sok mindent képes lenne kiverítékezni magából. Ehhez csak bátorság kell, konok hajthatatlanság, a nemzeti elkötelezettség melletti kiállás. Dr. Gubás Jenőt az a remény élteti, hogy többünknek sikerül ehhez az eszményhez felnőni.” (Dr. Hódi Sándor)

Fontosabb művei:

Nyelvművelő füzetek (társszerzőkkel, 1988), Egészség(ügy)ünk nyelve – Nyelvünk egészsége (1993), Értelmiségi vártán (1994), Veszendő végeken (1997), Magyarságtudat-hasadás (2006), Értelmiségünk bölcsője (2017), az Aracs folyóirat alapítója, szerkesztője, társszerzője.

Tagságai, díjai:

Tiszteletbeli tag (Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete, 1989), primáriusi rang (Szerbiai Egészségügyi Minisztérium, 1993), Mocsáry Lajos-díj (1998), Szabadka város díszpolgára (1999), Magyar Műveltség Szolgálat emlékoklevele (1999), a magyar kormány Kisebbségekért Díja (2000). Márton Áron emlékérem (2009).

Forrás: Hódi Sándor, Stanyó Tóth Gizella, Miskolczi József, aracs.org.rs