Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > Szlovénia felé is bővülnek a KÉK...

Szlovénia felé is bővülnek a KÉK Kárpát-medencei kapcsolatai

 

A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre” (1Thessz 4,9)

Mintha régi jóbarátainkhoz érkeztünk volna, pedig a lendvai cukrászda napsütötte, fülledt teraszán találkoztunk először Bódis Tamás szécsiszentlászlói református lelkésszel. Néhány perc múlva érkezett meg munkatársa Kepéné B. Mária, újságíró aki harmadik kisfia sétáltatását kötötte össze a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a vajdasági Keresztény Értelmiségi Kör képviselőivel való beszélgetéssel. Így azután a lehetséges együttműködési formákat a békésen szundikáló baba kedvéért a lendvai városközponti park hűvösében ismertettük a szlovéniai magyarok képviselőivel, jövendőbeli partnereinkkel.

Elsőként Ízing László, a KÁMME, a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány projektmenedzsere mutatta be a Muramenti találkozó címet viselő program vonatkozó részeit. Elmondta, hogy két projekt „él”, illetve aktuális jelenleg. Az első a Kárpát-medencei keresztény értelmiségiek együttműködése, ami miatt személyesen látogattunk el Horvátország után Szlovéniába is. A másik program a Kárpát-medencei alakotóművészek támogatása. Ez utóbbi egyik szakasza ugyan már lezajlott és a fotósok díjkiosztása, illetve a műveikből összeállított kiállítás is megnyílt már Budapesten, de ez a pályázat is folytatódik. Akárcsak a Kárpát-medencében élő és alkotó az amatőr és hivatásos képzőművészek számára kiírt alkotótábor-program. Ezután a KÉK képviselői ismertették a saját tevékenységüket, illetve vázolták fel a projekten belüli lehetséges együttműködések változatait.

Szlovéniai tárgyalásaink során még kétszer ismertette a projekt-vezető azt, hogy a program kezdeményezője ft. Osztie Zoltán, a KÉSZ korábbi elnöke volt, a támogatás címzette és megvalósítója pedig a KÁMME Alapítvány. Az ugyancsak elhangzott, hogy a támogatásoknak a határon túli magyarság szülőföldön való egyéni és közösségi boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megőrzését, fejlesztését, valamint az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolat fenntartását kell szolgálnia. A projekt gyakorlati megvalósításáról ugyancsak szó esett. A közösségépítésről, amely során helyi csoportok alakulnának és együttműködő partnerszervezeteket is felkutatnának. Legalább ennyire fontos az ifjúsági együttműködés a jövőkép és generációk közötti kapcsolatok kialakítását illetően. A szellemi gyarapodás keretében KÉSZ-es vendégelőadások szervezése fontos, de legalább ennyire jelentős a helyi nyelvi, kulturális, történelmi, hitéleti, kezdeményezések támogatása. Az együttműködést segítő találkozások maguktól érthetőek, hiszen a keresztény értékek megőrzésére, a vallási idegenforgalmi célpontok azonosítására és népszerűsítésére, a befogadó plébániák és a zarándok-szállások regisztrálására nyílik így lehetőség. Arról ugyancsak rövid ismertető hangzott el, hogy a Délvidék mellett - ahol a KÉK csoportjai már több mint másfél évtizede működnek és a KÉSZ-szel való kapcsolat is több éves -, most ennek a programnak köszönhetően a kárpátaljai, a felvidéki, az erdélyi, a horvátországi és a szlovéniai magyarokkal is kialakul, illetve szorosabbá válik az együttműködés.

A Lendván lezajlott megbeszélést követően, amelyeken Ízing László (KÉSZ) mellett Szabó Károly, a KÉK elnöke, Stausz Edina szakmunkatárs és Tomaš Теréz, a KÉK elnökségi tagja vett részt, a küldöttség tagjai a közeli Dobronakra látogattak el, ahol ft. Simon Štihec atyával és a pasztorális tanács két tagjával Toplák Helénával és Toplák Józseffel a Szent Jakab templom közösségi helyiségében találkoztak. Az 1322-ben létesült település közepén áll a templom, amely 1334-ben épült, majd az 1747-es tűz miatt újjáépítették, a ma is látható formáját több mint fél évszázada nyerte el. Ami még jellemzi a falut, hogy a XX. század elején, 1478 személyt írtak itt össze, 2002-ben már csak 948 főnyi népesség élt a településen, és a csökkenés még ma is folyamatban van. Ettől eltekintve kétnyelvű (szlovén-magyar) általános iskola működik a faluban.

A délutáni megbeszélések már Szécsiszentlászlón folytak a református lelkésszel, Bódis Tamással valamint a presbiterekkel: Dóra Gézával, Kálmán Lenkével és Tóth Pállal. A jó hangulatú beszélgetés során nemcsak a KAMME Alapítvánnyal és az aktuális projekttel ismerkedtek meg vendéglátóink, hanem a szlovéniai magyarok jelenlegi helyzetéről, a kétnyelvű oktatás állami támogatásáról, a templom-bővítésről, a helybeli magyarok kulturális életéről, az elvándorlásról is hallhattunk adatokat, véleményeket. Vendéglátóink ugyanis tevékenyek szervezőként és résztvevőként is a mindennapi és ünnepi magyar eseményeken, rendezvényeken. Ami tény az az, hogy az 1338-ban létesült településnek a XX. század elején 501, túlnyomórészt magyar lakosa volt, másfél évtizeddel ezelőtt azonban már csak 189-et jegyeztek. A magyarországi származású lelkész és a bánáti Muzslyán született és ugyancsak lelkész felesége Emőke, három gyermekével együtt hamarosan Skóciába utazik, továbbképzésre. De ígéretük szerint mindenképpen visszatérnek, és újra Szlovéniában szeretnének szolgálni.

Ezzel az ismerkedő látogatással a KÉSZ és a KÉK újabb Kárpát-medencei kapcsolat-bővítése történt meg Szlovéniában. Az önálló országban, ahol az északkeleti részen, 28 településen élnek magyarok, akik aránya falvanként változó. A muravidéki magyarság központja a közel ötezer lakosú kisváros, Lendva, ahol 40 százalékos a magyarok aránya. A helyszínen szerzett tapasztalataink szerint a településen szinte mindenki beszéli, de legalábbis érti a másik nemzetiség nyelvét. Vendéglőben, boltban, szálláshelyen szót lehetett érteni magyarul. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Szlovéniában már csak 6300 magyar ajkú lakos él. Viszont a muravidéki magyarságnak egy önállóan választott parlamenti képviselője van a 90 fős szlovén országgyűlésben. Felújított épületben működik a Muravidéki Magyar Rádió és Televízió, Lendva központjában áll a Makovecz tervezésű művelődési ház, új épületben működik a kétnyelvű középiskola. Azt talán nem is kell külön hangsúlyozni, hogy a szentmiséket, istentiszteleteket is magyar nyelven tartják A Kárpát-medencei közösségek közül a szlovéniai magyarság helyzete sokak szerint szinte irigylésre méltó. Nemzetközi vélemények szerint pedig a szlovén állam napjaink Európájának egyik legliberálisabb nemzetiségpolitikáját gyakorolja, és az ottani nemzetiség a komoly asszimilációs veszteség ellenére is nagyon szervezettnek tekinthető.

Ez a szervezettség, a tervek szerint, a KÁMME projektjének megvalósulásában is hamarosan újra megmutatkozik. Ugyanis: “Mert üdvösségünk távlata a remény. Viszont az a remény, amelyet már látunk, nem is remény; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie?” (Róm, 8,24)

 

www.kek.org.rs