Kezdőlap | Hirek > Kárpát-medence > Többször kellene találkozni!

Többször kellene találkozni!

 

Számomra ez a gondolat a KÉSZ Őszi Küldöttgyűlésének legfontosabb tanulsága. Többet kellene beszélgetni, egyeztetni, tapasztalatokat cserélni. A mindnyájunkat foglalkoztató kérdéseket körüljárni. Ez még nem jelenti a megoldásokat, csak kimozdulást az addigi álláspontunkból, s talán egy külső szemlélő nézőpontjával lehetünk gazdagabbak. Lelkileg mindenképpen támogatás, ha valaki látja, hogy mások is hasonló gondokkal küszködnek, s erőt meríthet a többiek erejéből, hűségéből. Ugye ismerjük évezredes tapasztalatot, miszerint az ember Isten nélkül nem tud boldog lenni. Sokan próbáltak már – sikertelenül. Egyedül nem megy. Az együttműködés alapja – Istennel és emberrel egyaránt - a kölcsönös tisztelet, bizalom és érdekeltség.

A kölcsönös bizalom, tisztelet és érdekeltség jegyében zajlott a Debrecenben a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Őszi Küldöttgyűlése és ennek keretein belül a KÁMME (Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért) Alapítvány munkaértekezlete. A páli tanítás, miszerint ügyeljünk magunkra és a tanításra, s legyünk állhatatosak benne, hogy magunkat is, hallgatóinkat is üdvösségre segítsük, vezérelte a háromnapos eszme- és tapasztalatcserét az október 24. és 27. közötti időszakban Debrecen egyik legcsodálatosabb épületében, a Kölcsey Központban.

A harminc határon túli szervezet között, melyek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Horvátországból érkezett, ott voltunk mi is, a Délvidékről, a KÉK képviselői, Szabó Károly elnök vezetésével.
A konferencia plenáris ülését a KÉSZ elnöke, Makláry Ákos atya köszöntője nyitotta meg. Majd Zachar Péter Krisztián, a KÁMME elnöke mondott köszöntőt, ismertetve a KÁMME hosszú távú stratégiáját a résztvevők számára.
A konferencia szakmai rangját emelte, hogy a résztvevők között volt Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, valamint Petneházy Attila, az EMMI magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztosa. Roppant érdekes-értékes előadások hangzottak el a magyar nemzetpolitika aktuális céljairól és irányairól, illetve a magyar kultúrpolitika aktuális irányairól, a határon túli magyarokat érintő lehetőségekről.

A háromnapos tanácskozáson kötötték meg és írták alá a KÁMME Alapítvány és a határon túli szervezetek, így a délvidéki régió nevében, a KÉK közötti Együttműködési Megállapodást.
Néma csendben ültünk. Nem volt örömujjongás, de volt valós ünnepi hangulat és meghatottság csalhatatlan jelei az arcokon, az elismerés és a végtelen tisztelet.
Miközben némán olvastam a már aláírt dokumentum szövegét, azon gondolkodtam, hogy hallunk néha olyan emberekről, akik önkéntesen, viszonzatlanul segítenek másokon. Vannak, akik büszkélkednek, kérkednek vele, de vannak olyanok is, akik névtelenül, a háttérből egyengetik mások útját. Ezek az emberek példaképül szolgálhatnak azok számára, akik cselekedeteiket csodálják, s hasonló tulajdonságokkal szeretnének rendelkezni. Ilyenforma példaképként láttam magam mellett Makláry Ákos atyát, Dr. Zachar Péter Krisztiánt, Dr. Osztie Zoltán atyát, Szabó Károlyt.

Hála, köszönet tölti el a szívemet, az ünnepi pillanatokért, a házigazdáink vendégszeretetéért, emberségükért, hiszen áldozatos és állhatatos munkájuk folytán, csodás napokat töltöttünk el Debrecenben. A találkozót kiegészítő, színvonalas kulturális programokkal tették teljessé, emelve ezzel is küldetésünk sikerét. Köszönöm, hogy a közös program részeként megtekinthettük a Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiáját, melynek Debrecen városa ad otthont. Arany és Csokonai lába nyomát követve bejárhattuk a debreceni Református Kollégiumot, s megismerkedhettem Henri Boulad: Egység, teljesség, szentség c. könyvével, melyet Sajgó Szabolcs SJ mutatott be nekünk e csodás épület oratóriumában.

Mint jó házigazda, megvendégelték a vendégeket, nem csak a finom fogásokkal, de szívükkel, lelkükkel, szeretetükkel is. Ők világítottak nekünk! Isten fizesse meg nekik!

 

Imádságos szeretettel
Klemm Valéria