Kezdőlap | Hirek > Tisza-mente > Villanyáram nélkül indultak

Villanyáram nélkül indultak

Mozgalmas művelődési élet Oromhegyesen – Az elvándorlás nehezíti a munkát – Koncz Lázár, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke válaszolt kérdéseinkre

Egy hete, hogy lezajlott az oromhegyesiek legnépszerűbb rendezvénye, a Gazdag Ág, melyet idén tartottak meg harmincadszor. Minden évben más-más téma köré csoportosítják a szemlét, amely, mint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Koncz Lázár elmondásából kiderült, igen nagy fejtörést okoz, de hála istennek, mindig volt és van, aki fogja a kezüket, ötleteivel segít. Egykor Bajusz Terike néni volt, aki a forgatókönyvet írta, de rengeteget segített Burány Béla és Bodor Anikó is. Sajnos mára már csak az emléküket őrzik, de a hagyományokat továbbvivő rendezvényt máig áthatja az ő szellemiségük.

Oromhegyesen a művelődési egyesületben természetesen más említésre méltó dolgok is történnek, de hogy hogyan indultak, és hol tartanak most, arról Koncz Lázár mesélt:

– A falu kulturális életében jelentős szerepet tölt be a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, amely az 50-es évek eleje óta működik. Tevékenysége akkor két-három színdarab bemutatásából és havi négy-öt alkalommal tartott mozielőadásból állt. Ez akkor óriási teljesítmény volt, mert még villanyárammal sem rendelkezett a falu. Az áramot egy traktor hajtotta áramfejlesztő szolgáltatta. Az egyesület mai formájában egy televíziós vetélkedő alkalmával 1987-ben alakult.

Hol tartanak ma?

– Ma 55–60 aktív és pártoló tag tartozik az egyesülethez, amely 1995-ben a népdaléneklés, a citeraoktatás és a Gazdag Ág hagyományőrző szemle szervezéséért a Vajdasági Néprajzi Társaság Arnold György-díját, 1997-ben a Durindó vajdasági népzenei szemlén elért eredményéért a Vajdasági Citerások Egyesületének Vass Lajos-oklevelét, 2004-ben Magyarkanizsa község Pro Urbe díját érdemelte ki, és 2010 óta a Gazdag Ág a Magyar Nemzeti Tanács kiemelt rendezvénye. 2009 óta hagyományt teremtettünk a Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok elnevezésű népzenei találkozónkkal, amelyen évről évre egyre színvonalasabb előadásokat hallhatunk a környékbeli és anyaországi egyesületektől, de egy-egy előadóművészt is szívesen látunk köreinkben. 2011 novemberében első alkalommal az András-napi Sokadalmat is megszerveztük, ami egyben kocsonyafesztivál is, 2017-ben pedig az Eszterlánc, a kis táncosok találkozója is bekerült az általunk szervezett események közé.

Oromhegyesen egy nagyon szép faluház is van, ahol a rendezvényeket tartják.

– Régen a Zitzer barakképületben kaptunk helyet, ami igencsak kicsi volt, de szerettük. Az egy szükségmegoldás volt, most viszont, hogy itt a Faluház, sokkal tágasabb terünk van, és a helyi közösségnek köszönhetően birtokba is vehetjük. Itt zajlanak a próbáink, összejöveteleink és a rendezvényeink.

A Gazdag Ág egykor csak az időseket megmozgató rendezvény volt, most láthattuk, a fiatalok is jelen vannak. Ők mennyire érdeklődőek?

– Az elvándorlás miatt nehéz dolgunk van. Éppen azok mennek el, akik az utánpótlást biztosíthatnák. Az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a gyerekek nem nagyon törekednek bekapcsolódni a kulturális tevékenységbe, de azért még maradtunk és küzdünk, mert csak így lehet.

A fennmaradáshoz anyagiakra is szükség van…

– Az egyesület kötelezően tartalékol az előző évről egy kis anyagi eszközt, hogy a Gazdag Ág megszervezése zökkenőmentes legyen. Sokat segít Magyarkanizsa község önkormányzata, Oromhegyes helyi közössége, a Magyar Nemzeti Tanács, és a Bethlen Gábor Alapnál is szoktunk pályázni, hogy fenn tudjunk maradni. Idén még magánvállalkozó is besegített, a Bata-transnak is fontosak vagyunk. Nagyon jó érzés, hogy van kikre számítani, és tudjuk végezni a közösségépítő munkánkat.

Mire volna még szüksége az egyesületnek?

– Gondolkodunk azon, hogy egy pályázat alkalmával a fejlesztésre, a felszerelésre is figyelmet fordítunk, azt vettük észre ugyanis, hogy rendezvényeinkkor elkélne a modern vívmányok közül legalább egy laptop, ami nekünk még nincs.

Egy elégedett egyesületvezető mire vágyhat még?

– Célunk, hogy az egyesület megmaradjon, még nagyobb létszámmal működjön. Hagyományaink nélkül csak a föld felett lebeghetünk, gyökeret nem ereszthetünk. Álmodni csak közösségben lehet, és dolgozni is csak egymásért érdemes. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület folyamatosan ezen munkálkodik, ellenállva ezzel a közömbösségnek és a megkeseredettségnek.

 

Forrás: Magyar Szó