Kezdőlap | Pénzügyi segély > Munka végzés munkaviszony létesítése nélkül > Szerzői jogdíj

Szerzői jogdíj

Általános szabályok:
A Szerzői és rokon jogokról szóló törvény (Zakon o autorskom i srodnim pravima, „Sl. glasnik RS”, 104/2009. és 99/2011.) a szerzői jog fogalma alatt a törvény az irodalmi, a tudományos, a szakmai vagy a művészi alkotások felett az alkotó jogát érti.
A törvény alapján szerzői jogdíjnak számít az a térítmény, amelyet a szerző vagy más, a törvénnyel összhangban meghatározott magánszemély, mint adókötelezett, megvalósít. Különösen a következő alkotások után valósulhat ez meg:
  - írott művek (könyvek, brosúrák, cikkek, fordítások, számítógépes programok),
  - szóbeli művek (előadások, beszédek),
  - előadott művek (színdarabok, zenés színdarabok, koreográfiák, pantomimek, folklór előadások),
  - zeneművek, szöveggel vagy szöveg nélkül,
  - filmalkotások (mozi- vagy televíziós filmek),
  - képzőművészeti alkotások (festmények, rajzok, vázlatok, grafikák, szobrok),
  - építészeti alkotások, művészi- és ipari formatervezés felhasználásával,
  - térképészeti művek (földrajzi és helyszínrajzi térképek),
  - tervek, vázlatok, makettek, fényképek,
  - színházi rendezés,
  - egyéb szerzői művek.
 
Az adókötelezett és az adóalap:
Az adókötelezett az a személy, aki mint szerző, szerzői joggal vagy ipari joggal rendelkezik, s ennek alapján térítményre jogosult (a továbbiakban: szerző). Adókötelezett másrészt a szerzői jogot öröklő személy (a szerző gyereke, felmenője, házastársa stb.), illetve minden olyan más személy is, aki a szerzői vagy ipari jog alapján térítményt kap (pl. odaajándékozzák neki a jogot vagy megvásárolja azt).
A szerzői jogok esetében az alkotás alapján a szerzőnek járó térítményt kell megadóztatni. Fontos az adókötelezettek megkülönböztetése a fent leírt három eset alapján, mivel az adóalap nagyságát ez alapján tudjuk meghatározni, másrészt szerepet játszik a szerzői jog alapján járó térítmény időbeli meghatározásánál is. Azok az alkotások ugyanis, amelyek több éven keresztül keletkeztek, a jövedelem meghatározásakor az adókötelezett kérelme alapján annyi egyenlő részre oszthatóak, ahány év kellett annak megalkotásához. Ebben az esetben minden évben a jövedelemnek arra az évre eső része képezi az adóalapot. Az adóalapot a szerzői, az ahhoz hasonló és az ipari jogok esetében úgy kell meghatározni, hogy a bruttó jövedelemből kivonjuk azokat a költségeket, amelyek az adókötelezett személynél jelentkeztek a jövedelem megvalósításakor, kivéve, ha erről a törvény másként rendelkezik.
 
A levonható költségek:
A bruttó jövedelemből levonandó költségek az előírt vagy valós költségek. A törvény ezeket a költségeket csak a szerzőnek és a szerzői jog tulajdonosainak ismeri el, az örökösöknek és más magánszemélyeknek, akik jogosultak a szerzői jog alapján, már nem. Kivételesen az előírt költségek azoknak a szerzőknek sem ismerhetőek el, akik a jogdíjat szabadalom, kis szabadalom, védjegyek, egyedi minták és műszaki fejlesztések alapján valósítják meg.
Az előírt költségek részarányait a Lakossági jövedelmi adóról szóló törvény 56. §-a határozza meg.
A szerzői jogokból eredő jövedelem utáni adózást a 2009. június 9-én megjelent törvénymódosítás (SZK Hivatalos Közlönye, 44. sz.) írja elő, amely 2009. június 10-én lépett hatályba. E törvénymódosítás különböző csoportokra osztotta a szerzői műveket, s ezek alapján különböző mértékű költségarányt ismert el esetükben.
Ez a változás szerint az adóköteles szerzőnek, valamint a szerzői jogra jogosultnak a következő előírt költségei ismerhetők el:
- az első csoportba tartozó szerzői művek esetében 50 %:
Szobrászművek, művészi kerámiák, mozaikok, intarzia, művészi fotók, falra festett képek, freskók, grafikák, divattervezés, stb.
A következő szorzószámok (koeficiensek) vannak nettó összeg átszámolására bruttó összegre:
Ha az adókötelezett személy munkaviszonyban van vagy nyugdíjas, akkor a szorzószám:
     1,265822785.,
Ha az adókötelezett személy munkanélküli, akkor a szorzószám:
     1,372683596.,
Ha az adókötelezett személy önnálló művész vagy külföldi állampolgár, akkor a szorzószám:
     1,111111111.
- a második csoportba tartozó szerzői művek esetében 43 %:
Festmények, grafikák, ipari makettek és minták megformálása, látványkommunikációs, belső épülettervezési munkák, tértervezési művek, kertészeti művek, felügyelet művészi belsőépítészeti és külsőépítészeti munkák esetén, tértervezés a kertészetben minták és makettek előállításával, díszlettervezési megoldások, tudományos, szakmai, irodalmi művek, fordítás, zeneművek, filmek, restaurálási munkák és konzerválás a kultúra és művészet terén, zeneművek és dalok előadása, színművek, versek, prózák előadása, filmek felvételezése stb.
A következő szorzószámok (koeficiensek) vannak nettó összeg átszámolására bruttó összegre:
Ha az adókötelezett személy munkaviszonyban van vagy nyugdíjas, akkor a szorzószám:
     1,314751512.,
Ha az adókötelezett személy munkanélküli, akkor a szorzószám:
     1,448246897.,
Ha az adókötelezett személy önnálló művész vagy külföldi állampolgár, akkor a szorzószám:
     1,12866817.
- a harmadik csoportba tartozó szerzői művek esetében 34 %:
Népzenei és könnyűzenei szórakoztató műsorok, hanganyagok, videóanyagok, műsorok előállítása, adatbankok létrehozása, más szerzői jogok amelyek nem sorolhatók az előző két csoprtba.
A következő szorzószámok (koeficiensek) vannak nettó összeg átszámolására bruttó összegre:
Ha az adókötelezett személy munkaviszonyban van vagy nyugdíjas, akkor a szorzószám:
     1,383508578.,
Ha az adókötelezett személy munkanélküli, akkor a szorzószám:
     1,558554908.,
Ha az adókötelezett személy önnálló művész vagy külföldi állampolgár, akkor a szorzószám:
     1,15207373.
 
Az átszámolás a következő képlet szerint: NETTÓ ÖSSZEG x SZORZÓSZÁM = BRUTTÓ ÖSSZEG.
 
A kötelező adó és járulékok elszámolása:
Az Adó törvény 58. §-a alapján a szerzői jogok és más hasonló jogok, valamint az ipari jogok után 20 %-os adót kell fizetni. A megvalósított térítmény a magánszemély olyan jövedelmének számít ugyanis, amelyre adót és járulékot köteles elszámolni, levonni és befizetni az előírt számlákra a térítmény kifizetésének időpontjában. Konkrétan a következő adót és járulékokat:
- 20%-os jövedelemadó, az adóalapra számolva (az adóalapot úgy kapjuk meg, hogy a bruttó összegből kivonjuk az előírt 50%-ot, 43%-ot vagy 34%-ot, attól függően, hogy a jogosult személy az előzőleg megadott felsorolás szerint melyik csoportba tartozik),
- 22%-os nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulék ugyanarra az adóalapra számolva, mint azt az előző pontban részleteztük,
- 12,3%-os egészségügyi biztosítási járulék, amennyiben a magánszemélynek nincs más alapon egészségügyi biztosítása, ugyanazon adóalapra elszámolva, mint az előző két esetben. (ellenkező esetben, amennyiben van egészségügyi biztosítása, akkor nem kell e járulékot fizetni).
Amennyiben a szerzői jogok és más hasonló jogok, valamint az ipari jogok nettó összegben vannak meghatározva, akkor a leírt módon a megadott szorzószámokkal számoljuk át bruttó összegre.
 
Elszámolás bemutatása példákkal:
 
1.Példa:
Ha a személy munkaviszonyban van és grafikákk elkészítésére kértük fel. A szerződésben nettó 10.000,00 dinár a munkadíj.
    

1.

Nettó összeg

10.000,00

2.

Szorzószám

1,265822785

3.

Bruttó jövedelem (10.000,00 x  1,265822785 =)

12.658,22

4.

Megszabott költség százaléka

50 %

5.

Előirányzott költségek összege (12.658,22 x 50% =)

6.329,11

6.

ADÓALAP (12.658,22 – 6.329,11 =)

6.329,11

7.

Lakossági jövedelemadó   20  %   (6.329,11 x 20% =)

1.265,82

8.

Nyugdíj- és rokkantbiztоsítási járulék 22 %(6.329,11 x 22% =)

1.392,40

9.

Egészségbiztosítási járulék 

0

10.

Kifizetendő összeg (12.658,22 - 1.265,82 - 1.392,40 - 0=)

10.000,00

11.

Bruttó kötelezettség (1+7+8+9)

12.658,22

12.

Adóból és járulékokból származó kötelezettség (7+8+9)

2.658,22

 
2.Példa:
Ha a személy munkaviszonyban van és fordító munkára alkalmazzuk. A szerződésben nettó 10.000,00 dinár a munkadíj.
    

1.

Nettó összeg

10.000,00

2.

Szorzószám

1,314751512

3.

Bruttó jövedelem (10.000,00 x  1,314751512 =)

13.147,51

4.

Megszabott költség százaléka

43 %

5.

Előirányzott költségek összege (13.147,51 x 43% =)

5.653,43

6.

ADÓALAP (13.147,51 – 5.653,43 =)

7.494,08

7.

Lakossági jövedelemadó   20  %   (7.494,08 x 20% =)

1.498,82

8.

Nyugdíj- és rokkantbiztоsítási járulék 22 %  (7.494,08 x 22% =)

1.648,69

9.

Egészségbiztosítási járulék 

0

10.

Kifizetendő összeg (13.147,51 - 1.498,82 - 1.648,69 - 0=)

10.000,00

11.

Bruttó kötelezettség (1+7+8+9)

13.147,51

12.

Adóból és járulékokból származó kötelezettség (7+8+9)

3.147,51

 

3.Példa:
Ha a személy munkaviszonyban van és kultúrális műsor elkészítésére kértük fel. A szerződésben nettó 10.000,00 dinár a munkadíj.
    

1.

Nettó összeg

10.000,00

2.

Szorzószám

1,383508578

3.

Bruttó jövedelem (10.000,00 x  1,383508578=)

13.835,08

4.

Megszabott költség százaléka

34 %

5.

Előirányzott költségek összege (13.835,08 x 34% =)

4.703,92

6.

ADÓALAP (13.835,08 – 4.703,92 =)

9.131,16

7.

Lakossági jövedelemadó   20  %   (9.131,16 x 20% =)

1.826,23

8.

Nyugdíj- és rokkantbiztоsítási járulék 22 % (9.131,16 x 22% =)

2.008,85

9.

Egészségbiztosítási járulék 

0

10.

Kifizetendő összeg (13.835,08 - 1.826,23 - 2.008,85 - 0=)

10.000,00

11.

Bruttó kötelezettség (1+7+8+9)

13.835,08

12.

Adóból és járulékokból származó kötelezettség (7+8+9)

3.835,08

 
Kitöltendő nyomtatványok:
Kifizetéskor a következő nyomtatványokat kell kitölteni és beadni:
- PP OPJ-2 (az adó és járulékok elszámolásáról). A csatolmányokban megtalálható a kitöltött példa (PP OPJ2 - 1. példa) és a kitölthető nyomtatvány.
- M-UN (nyugdíjbiztosítási járulék) a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap részére. A csatolmányokban megtalálható a kitöltött példa és a kitölthető nyomtatvány.
 
Az elszámolt adót és járulékokat a következő számlákra kell befizetni. Az szerint kell kiválasztani, hogy a személy akivel a szerződést kötöttünk melyik csoportba tartozik.
 
1. Lakossági jövedelemadó: 840-711131843-95,
2. Nyugdíj- és rokkantbiztosítási járulék a következők szerint:
- ha az adókötelezett személy munkaviszonyban van vagy nyugdíjas: 840-721117843-60,
- ha az adókötelezett személy önálló vállalkozó, vagy nincs más alapon nyugdíj- és rokkantbiztosítása: 840-721315843-88,
- amennyiben földműves biztosítása van: 840-721316843-95
3. Egészségügyi biztosítás, amennyiben a magánszemélynek nincs más alapon van egészségügyi biztosítása:  840-721324843-54.