Kezdőlap | Hirek > Szerbia > Az elfojtott kitörési vágy...

Az elfojtott kitörési vágy generációja

A fiatalok legnagyobb problémáját Szerbiában az egzisztenciális alapfeltételek szavatolása jelenti

Fotó: Molnár EdvárdFotó: Molnár Edvárd

Augusztus 12-ét a fiatalok világnapjaként ünneplik világszerte. Az idén a migrációk témájának jegyében telt ez a nap, Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár azt hangsúlyozta, hogy évente a körülbelül 214 millió nemzetközi kivándorló tíz százalékát képezi a fiatal korosztály. A nemzetközi szervezet jelentése szerint számos oka lehet e migrációnak. Vannak olyanok, akik az üldöztetéstől, mások pedig a gazdasági nehézségek elől menekülnek. Vannak, akik egyedül hagyják el a szülőföldjüket, és vannak, akik családjukat is magukkal viszik. A célországban gyakran szembe kell nézniük az idegengyűlölettel, a megkülönböztetéssel és a jogsértések egész sorával is. Az ENSZ azonban megállapította azt is, hogy ennek az általában negatív körülmények által kiváltott folyamatnak pozitív hozadéka is van: a kivándorlók hozzájárulnak a befogadó ország gazdasági és kulturális fejlődéséhez, és hazájukba visszatérve otthon is ugyanezt teszik a korábbi befogadó országban elsajátítottak átadása révén.

Szerbiát a fiatalok a leginkább a gazdasági nehézségek miatt kényszerülnek elhagyni. A világnap alkalmával megtartott belgrádi konferencián az ifjúsági szervezetek elégedetlenségüknek adtak hangot a fiatalok döntéshozásba való bekapcsolódásának alacsony mértéke miatt, és megállapították, hogy hazánkban nincs túl sok ok az ünneplésre. Felhívták a figyelmet az értékrendszer válságára, az érvényes mechanizmusok átláthatatlan labirintusára is, ami tehetetlenné teszi az ország ifjúságát, mely egyszerűen nem tud alkalmazkodni e mechanizmusokhoz.

NAGYOBB ENERGIA KELLENE

Saláta Zoltán, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke szerint a vajdasági, de általánosítva a Kárpát-medencei magyar fiatalok körében a legnagyobb gondot mindenképp az egzisztenciális feltételek szavatolása jelenti – a munkalehetőség hiánya határozza meg a mindennapjaikat.

– Az elmúlt évek során végzett felméréseink bizonyították mindezt, maguk a fiatalok is az álláshiány problémáját jelölték meg legfőbb gondként. Erre természetesen az országban uralkodó gazdasági helyzet hatott ki, az elmúlt években elmaradt a fejlődés, hiányoznak a befektetők, hiányoznak azok a lehetőségek, amelyek akár az ipar, a termelés, akár a szolgáltatások terén munkalehetőséget jelenthetnének. Az országban nemcsak a fiatalokat illetően, hanem szélesebb körben is hiányoznak a munkahelyteremtő programok – mondta el lapunknak adott nyilatkozatában a VaMaDiSz vezetője.

Mint mondta, a Kárpát-medence területén talán egyedül Magyarországon adottak most azok a minimális lehetőségek, amelyek segítik a munka fellelésében a fiatalokat.

– Egy egyszerű példával élve: egy mérnöki végzettséggel rendelkező fiatal előbb fog Magyarországon álláshoz jutni, mint Szerbiában. Kétségkívül a vajdasági magyarok elhelyezkedését illető gondokhoz hozzájárulnak az itteni nyelvi akadályok is. Ugyanakkor kínálat sincs, kevés helyen tudnak Szerbiában pályázni.

Arra a kérdésre, hogy a fiatalok eléggé elszántak, motiváltak-e ahhoz, hogy valóban változtatni tudjanak helyzetükön, Saláta Zoltán elmondta, ez az elszántság mindig is megvolt a fiatalok körében, az utóbbi időszakban azonban egyfajta befelé fordulás figyelhető meg.

– Nem mindig találják meg a fiatalok a módját annak, hogy változtassanak, nem mindig ismerik fel az önmegvalósításhoz szükséges megfelelő kitörési pontokat. Az elmúlt néhány generáció körében láthattuk, hogyan működött, amikor megvolt a megfelelő összefogás, s kifejezésre jutott ez az energia. Maga a rendszerváltás is az egyetemisták kezdeményezésének köszönhetően zajlott le. A mai fiatalokban is megvan egy elfojtott kitörési vágy, mely a társadalomba való visszatérésre, az annak részeként történő továbbélésre irányul, a döntéshozásban való részvételre, elképzeléseik megvalósítására törekszik. Jelen van azonban az elektronikus világba, a közösségi hálózatokba való bezárkózottság is, s ezen keresztül próbálják megvalósítani a közösségi létet. Ez pedig elsősorban az individualizmus világába vezet, melyből hiányzik a közös szerepvállalás energiája – állapította meg Saláta Zoltán.

VÁLASZRA SEM MÉLTATNAK

Erdélyi Katalin, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának mezőgazdasági közgazdaságtan szakán diplomázott le még 2008-ban. Azon a szakon végzett, amelynek nagy jövőt jósoltak akkoriban, mondván, hogy egy hazánkban eddig nem létező képzettség birtokába kerül az, aki elvégzi tanulmányait. A diploma megszerzése után azonban rá is a szerbiai fiatalok jó része által megélt periódus várt.

– Azonnal elkezdtem munkát keresni, folyamatosan küldözgettem az önéletrajzomat, de egyik állásinterjún sem jártam sikerrel. A megszabott feltételeknek mindig megfeleltem, a tapasztalatom azonban az, hogy munkához jutni nálunk a legegyszerűbben ismeretségi vonalon lehet. Különösen nehéz a munkát kereső fiatal nők helyzete, akiknek azonnal felteszik a kérdést: mikor tervez házasodni, gyermeket vállalni. Mivel én ezekre a kérdésekre nem válaszoltam határozott „sosem”-mel, s azt mondtam, erre a kérdésre nem tudok pontos választ adni, nem is kerestek fel az állásinterjúk után.

Katalin elmondta, hogy minden alkalommal túljelentkezés volt ezeken az állásinterjúkon. Kifogásolta, hogy egyszer sem írtak vissza vagy hívták fel, hogy jelentsék: nem őt választották, s miért döntöttek valamelyik másik jelölt mellett. Mint mondta, nem is ismer olyan személyt, aki úgy kapott munkát, hogy elment egy állásinterjúra. Ismerősei és barátai közül sokan külföldön, a legtöbben Angliában állapodtak meg, s találtak munkát. Jelenlegi munkahelyén sincs még állandó munkaviszonyban, de, mint mondta, nem tervezi más munkalehetőség keresését.

A TISZTESSÉGES, KEMÉNY MUNKA NEM ELÉG

Huszka Dávid, az Újvidéki Rádió újságírója azok közé a fiatalok közé tartozik, akik itthon és külföldön is szerencsét próbáltak már: dolgozott az Egyesült Államokban is.

– Én azok közé a szerencsés fiatalok közé tartozom, akik tanulmányaikat befejezése után azonnal munkába állhattak. Az egyetemi éveim alatt már dolgoztam a jelenlegi munkahelyemen tiszteletdíjasként, így álláskereséskor nem volt kérdéses, hol kopogtatok először. Ténylegesen nem volt nehéz feladatom, mert a körülmények számomra kedvezőek alakultak, és a munkaadóm is ismert már.

Dávid arról is beszámolt, hogy ismerőseinek a többsége dolgozik, de ez (véleménye szerint) nem jelenti azt, hogy a fiatalok nagy általánosságban könnyen elhelyezkedhetnének. Elmondása szerint ugyanis sokuk hosszú időn át próbálkozott sikertelenül, és végül nem a képesítéséhez megfelelő munkát kapott.

– Másrészt, továbbra is ott vannak azok az álláskereső ismerőseim, akik nem feltétlenül önhibából, de évek óta a munkanélküliek táborát gyarapítják. Összegezve: a fiatalok jelen helyzete nem irigylésre méltó – még a munkában lévőké sem. Ez a tendencia, sajnos, nem csak Szerbiára jellemző.

A külföldi munkavállalással kapcsolatban vegyesek az érzelmei. Mint lapunknak elmondta, kiváló tapasztalatokat szerzett ugyan, de arra is rájött, hogy a vendégmunkáslétnek megvannak az árnyoldalai.

– Külföldön a fiatalok könnyeben elhelyezkedhetnek, habár az utóbbi években ott sem rózsás a helyzet. Ha csupán a fejlett nyugati társadalmakat vesszük alapul, akkor hamar szembesülünk azzal a ténnyel, hogy egyre több a pályakezdő fiatal munkanélküli. Ez hatványozottan érvényes a gazdasági válság által legjobban sújtott tagállamokra.

Szerinte az egyik legnagyobb gond, hogy a fiatalok sokszor tehetetlennek érzik magukat a jelen körülmények között.

– Naiv lennék, ha azt mondanám, hogy csupán a tisztességes, kemény munka és kevés tehetség elég az érvényesüléshez. A valóság lépten-nyomon megcáfolja ezt a feltételezést. Ennek ellenére úgy érzem, hogy a legtöbb fiatalnak ez az egyetlen kapaszkodója és reménye. Mert nincs más. Persze mindenki tisztában van a realitással, de tehetetlennek érzi magát, vagy beletörődik. Nyilván, könnyebb helyzetben vannak azok, akiknek van valamilyen „kapcsolati tőké”-jük, mert a munkakereséskor rengeteg energiát megtakaríthatnak. Ezenkívül a szerencsefaktor sem elhanyagolható. Legoptimálisabb esetben a fenn említett összetevők egyvelegéből születik meg a remélt eredmény – fogalmazott Dávid.

(Magyar Szó)


Hozzászólások (0)

Ehhez a cikkhez nincs hozzászólás.

Van hozzászólása... ?